Használhatnak szótárt az angolérettségin a vizsgázó diákok?

Milyen feladatok megoldásához használhattok szótárt a közép- és az emelt szintű idegen nyelvű érettségin? Fontos kérdésre válaszolunk.

Mind a közép-, mind az emelt szintű érettségin csak az íráskészséget mérő feladatok megoldásához használhattok nyomtatott szótárt, a többi részhez – olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése – nem. Fontos: csak nyomtatott szótárt lehet használni, szótárgépet vagy más eszközt nemEbben a vizsgarészben az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: rövid, személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés), internetes hozzászólás, e-mail, meghívó, magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.

Milyen részekből áll az angolérettségi?

Minden élő idegen nyelvi vizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Ezek azonban további egységekből állnak: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség.

Mennyi idő van az írásbelire?

A négy részből álló írásbelire összesen 180 perc van. Az első felében kell megírni a szövegértést 60 perc alatt, 30 perc alatt pedig a nyelvhelyességi részt, egy 15 perces szünet után pedig a második részben 30 perc van a hallott szöveg értésére, 60 pedig az íráskészségre.

Milyen szöveg és feladatok várhatók a szövegértésnél?

Rövid, hétköznapi nyelven íródott szövegeket szoktak szerepelni, amely lehet akár egy használati utasítás, egy újságcikk, egy levél vagy ismeretterjesztő, akár irodalmi szöveg is. Ami a feladatokat illeti lehet többek között feleletválasztás, igaz-hamis, egymáshoz rendelés (pl. címhez vagy képhez szöveg), sorrendállítás, hiányos szöveg kiegészítése, rövid választ igénylő feladatok, stb. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll.

Mire lehet számítani a nyelvhelyesség feladatrésznél?

Hasonlóan a szövegértéshez, egy szövegrészlet alapján kell feladatokat elvégezni. Ez a vizsgarész azt méri, hogy képes-e a vizsgázó gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására. Például megadott szavak ragozott alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése is lehet feladat. Összesen 3-4 feladat várható, melyekhez a felhasznált szövegek együttes terjedelme 500-600 szó.

Milyen szövegek fordulhatnak elő a hallásértésnél?

Többek között telefonbeszélgetések, műsorrészletek, interjúk vagy közérdekű közlemények, mint például egy pályaudvaron vagy áruházban elhangzott bejelentés, de lehet akár időjárás-jelentés vagy egyéb médiaközlemény. A feladatsor együttes terjedelem 6-9 perc. Összesen 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll.

Hány levelet kell írni az íráskészség résznél? Ezeknek hány szavasnak kell lenniük?

Két szövegalkotási feladatból áll ez a rész. Az egyik levélnek 80-100 szó közöttinek kell lennie, a másiknak 100-120. Ezeket a határokat nem szabad nagyon alul- vagy túlteljesíteni, mert mindez pontlevonással járhat. Ehhez segítségként itt egy táblázat, ahol megtaláljátok, hogy a középszintű angolérettségihez, ami B1-es szintnek felel meg, milyen nyelvtani szerkezeteket kell ismernetek.

Milyen típusú leveleket várnak?

Személyes vagy magánjellegű közlést vagy meghívót kell írni általában. Ezek lehetnek e-mail, üzenet, blog, naplóbejegyzés vagy a hivatalos esetében például nyelviskolának szóló levél. Az első, interakciós szöveget három irányító szempont alapján, a második, véleménykifejtő levelet pedig négy irányító szempont alapján kell megírni.

Hány pontot lehet kapni a levelekért? Milyen szempontok alapján?

Az elsőért maximálisan 11 pontot lehet kapni három szempont alapján, ezek a következők: a feladat teljesítése és hosszúsága (5 pont), szókincs, kifejezésmód (3 pont), nyelvhelyesség, helyesírás (3 pont). A második, hosszú levélért 21-22 pontot lehet szerezni. Itt már több szempont van érvényben, az előbbieken kívül (amelyekért ennél a feladatnál 5-5 pont járhat) figyelembe veszik a hangnemet, az olvasóban keltett benyomást (2 pont), valamint a szövegalkotás logikáját, felépítését (4 pont).
A pontmeghatározásokról bővebben itt olvashattok.

Milyen egységekből áll a szóbeli vizsgarész?

Három egységből áll, melyeket megelőz egy bemelegítő társalgás, aminél még nincsen értékelés. Aztán következik a társalgás (10 pont), majd szerepjáték vagy vita (10 pont) és harmadikként az önálló témakifejtés (10 pont) rész. A maximálisan elérhető 30 ponton túl 3 pont kapható még a beszédtempóért, kiejtésért és hanglejtésért.
A pontmeghatározásokról bővebben itt olvashattok. Szóbeli mintatételeket itt találtok, ezenkívül a kommunikációs szándékokról is olvashattok egy összefoglalót.

Mit érdemes tudni erről a három egységről?

A társalgási egységben a vizsgázó kap néhány előre megtervezett (a húzott feladatlapon is szereplő) kérdést, ezeket kell megválaszolnia, a második részben egy vitában kell részt vennie a vizsgáztatóval egy témával kapcsolatban, ez ellen vagy mellette kell érvelnie a vizsgázónak. Az utolsó, harmadik részben pedig egy adott témáról kell a véleményét megfogalmaznia a vizsgázónak vizuális segédanyagok (képek, rajzok) segítségével.

Hogyan zajlik a szóbeli vizsga?

A vizsgázó húz egy tételt, ami már tartalmazza az összes feladatrészt. Felkészülési idő nincs, azonban a feladatok végiggondolásához körülbelül fél percet adnak. A tájékoztató szerint mindez 15 perc alatt lezajlik.