Összes tétel

Egyed alatti szerveződési szint

Szénhidrátok Szénhidrátok A Föld szervesanyag-készletének legnagyobb részét szénhidrátok alkotják, ezeket a növények fotoszintézis útján a napfény energiájának felhasználásával, szén-dioxidból és vízből állítják elő. Növény- (sejtfal, szilárd váz, tartalék tápanyag, a plazmában cukor) és állatvilágban (növényi tápanyagokból, de csak kis mennyiségben tárolják, inkább zsírrá alakítva) egyaránt megtalálhatóak. Monoszacharidok: a három szénatomos triózok lényegében a glicerin oxidációs termékei. […]
Prokarióták, baktériumok, kékmoszatok Prokarióták, baktériumok, kékmoszatok Prokarióták: Olyan élőlények, melyek sejtes szerveződést mutatnak, de nincsen körülhatárolt sejtmagjuk. Kb. 3 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg Mikrométeres nagyságúak Sejthártya (külvilágtól elhatárolt) Nincsenek hártyarendszerei Nincs körülhatárolt sejtmagjuk Baktériumok: XVII. sz.-ban Leeuwenhoek fedezte fel, általa készített mikroszkóppal. – Alakjuk: Gömb alakú, pálcika alakú diplokokus -> 2 gömb – bacilus tetrakokus -> 4 […]
Prokarióták Prokarióták Kb. 3 milliárd éve jelentek meg az ősi baktériumsejtek, melyek valószínűleg a ma élő prokarioták és a sorozatos endoszimbiózis elmélete szerint a mitokondriumok és színtestek ősei. Főleg egysejtűek. Anyagcseréjük anaerob (kialakulásuk idején változó volt az oxigénszint) vagy aerob. Sejtfaluk jellegzetes szénhidrátokból és fehérjékből áll. Belső membránrendszerük kevés van, ha egyáltalán van. Sejtorganellumaik nincsenek membránnal […]
Prokarióták Prokarióták Valószínűleg a legegyszerűbb ősi baktériumsejtekből alakultak ki a különféle ősi prokarióták. Ezek utódai a ma élő baktériumok is. Széles körű elterjedésük oka gyors szaporodásuk és kiváló alkalmazkodóképességük a legszélsőségesebb feltételekhez is. Átlagos méretük mikrométeres nagyságrendű. Alak szerint megkülönböztetünk gömb, pálcika és csavart alakú baktériumot. A baktériumokat elsőként Antony Leewenhoek holland természetbúvár vizsgálta, aki saját […]
A vírusok A vírusok Vírus: Fertőzőképes genetikai információ (latinul mérget jelent) Ivanovszkij fedezte fel a múlt században a dohánylevél mozaikosodásán.Dohány mozaikosodásának kórokozóját kereste: – Présnedv a beteg növényből Baktériumszűrőn átszűrte A baktériumszűrőn nem volt kórokozó A szűrőn átcsepegett nedv fertőzőképes -> A vírus kisebb, mint a baktérium. Felépítésük jellegzetes, nem illeszthetők be a jelenlegi fejlődéstörténeti rendszerbe. Jellemzők: […]
A sejtalkotóktól a szövetig A sejtalkotóktól a szövetig A sejt fogalma Az élő szervezetek sejtből épülnek fel. A sejt az élő szervezetek legkisebb alaki és működési egysége, melyen minden fő életjelenség megfigyelhető. A sejtplazma és a biológiai membránok A sejtplazmában nagy mennyiségű víz található, ebben ionok, kisebb szerves molekulák vannak, például fehérjék. A sejtben egy időben több ezer biokémiai […]
A ribonukleinsavak szerepe a sejtek életében A ribonukleinsavak szerepe a sejtek életében Milyen vegyületcsoportba tartoznak a ribonukleinsavak? Mi jellemző a felépítésükre? Milyen típusaikat ismerjük? Hol találjuk ezeket? Az egyes ribonukleinsavaknak mi a működése a sejtek életében? A ribonukleinsavak nukleotid típusú vegyületek. Elnevezésük arra utal, hogy első típusaikat a sejtmagból mutatták ki, és a sejtmag görögül nukleus. Ma már tudjuk, hogy a […]
A nukleotidok felépítése A nukleotidok felépítése A nukleotidok számos biológiai folyamat nélkülözhetetlen résztvevői: sejtek energiatárolásában, nukleinsavak alapegységei, szállítómolekulák. A nukleotidok maguk is több egyszerű egységből épülnek fel: nitrogéntartalmú szerves bázis (pirimidinváz – timin, citozin, uracil; purinváz – adenin, guanin), öt szénatomos cukor (ribóz, dezoxiribóz), foszforsav– ez egy mononukleotid-molekula. Timin-adenin két, citozin-guanin három H-kötés. A pentóz ötödik szénatomjához észterkötés […]
A lipidek A lipidek Különböző kémiai szerkezetű, de hasonló oldhatósági tulajdonságokkal rendelkező szerves vegyületek gyűjtőneve. Vízben nem, csak apoláris oldószerekben oldódnak (benzol, éter) – apolárisak maguk is, hiszen molekuláikat apoláris, hosszú szénhidrogénláncok vagy gyűrűk alkotják. Közismert lipidek a neutrális zsírok, amelyek glicerinből és három nagy szénatomszámú zsírsavból épülnek fel (többnyire palmitin-, sztearin-, vagy olajsav). Keletkezésük: kondenzációval (vízkilépéssel) […]
A fehérjeszintézis mechanizmusa – Genetikai kód A fehérjeszintézis mechanizmusa – Genetikai kód A nukleinsavak információt hordozó és információt átadó képessége a sejtek fehérjeszintézisében nyilvánul meg. Az információ a fehérjék felépítésére vonatkozik. A fehérjék aminosavsorrendjét végső soron a DNS határozza meg. A DNS-ben tárolt információ bázishármasok formájában jut el a polipeptidlánccá összeálló aminosavakig. A bázishármasok átírását és elszállítását RNS-molekulák végzik. Transzkripció (átírás): […]