Összes tétel

Egyed feletti szerveződési szintek

Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok Az újszájúak elődei az ősi csúszkáló medúzákhoz hasonló, laposféregszerű, kétoldalian részarányos állatok voltak. Az ősi úszószegélyes férgekhez hasonló szervezetekből vált ki a ma élő tüskésbőrűek törzsfejlődése, egy másik irányban pedig az ősi előgerinchúrosok csoportja, amelyek egyes típusai továbbfejlődve a fejgerinchúrosok megjelenését eredményezték. Tüskésbőrűek törzse Típusállat a tengeri sün. Tengerek parti öveiben […]
Szivacsok Szivacsok A szivacsok többsejtű állatok. Testükben többféle alakú és működésű sejt van, amelyek sejttársulás formájában álszövetet alkotnak. Típusállat a közönséges édesvízi szivacs. Testszerveződése a két csíralemezes bélcsíra szintjéig jutott el. A szivacstest kettős falú zsák. Külső falát lapos sejtek alkotják. Legbelül helyezkedik el az űrbél, melyet galléros ostoros sejtek bélelnek ki. A két réteg között […]
Puhatestűek törzse Puhatestűek törzse Az ősi laposférgekből származnak. Testük szelvényezetlen, többségük testét meszes ház vagy héjképződmény veszi körül. Származásukat néhány ma is élő típusuk is igazolja. A földtörténet egyes korábbi időszakaiban nagy faj- és egyedszámban népesítették be a tengereket. Ma már jelentőségük csekély. Egy csoportjuk a szárazföldet is meghódította. Rendszerük 1. Csigák osztálya Típusállat az éti csiga. […]
Övezetek élővilága Övezetek élővilága A sarkvidék élővilága A környezeti tényezők közül a hőmérséklet átlaga 0 és –10 Celsius fok között van. Erre az éghajlatra a hideg és a nagyon hosszú tél és a hűvös 2-3 hónapos nyár a jellemző. A csapadék 200-400 mm között hó formájában van jelen. Ez az éghajlat jellemző a tundrára. Ennél mostohább körülmények […]
Lomberdők élővilága Lomberdők élővilága A mérsékelt öv nedvesebb területein található az összefüggő növénytakarót alkotó lomberdők zónája. A környezeti tényezők közül itt is fontos jelentősége van a csapadéknak. Lomberdő csak azon a mérsékelt övi területen alakul ki, ahol a csapadék mennyisége meghaladja az évi 500 millimétert. A hőmérséklet minimuma fagypont alatt van, a legmelegebb hónap középhőmérséklete pedig 10 […]
Ízeltlábúak törzse Ízeltlábúak törzse Az ízeltlábúak az ősszájúak fejlődési vonalán az evolúció egyik csúcsának tekinthetők. Ezt bizonyítja az, hogy a mai élővilág fajokban és egyedszámban is a leggazdagabb törzse. Kialakulásuk az ősi féreglábúakból indult ki és térhódításuk a külső váz kialakításával, a végtagokkal történő mozgás megvalósításával és a testszelvények számának optimálisra történő redukálásával magyarázható. A szilárd váz […]
Hegyvidékek élővilága Hegyvidékek élővilága A hegyvidékek emelkedő szintjein az élővilág függőleges irányú övezetessége figyelhető meg. Ennek elsődleges oka, hogy a magassággal rohamosan változik az éghajlat, elsősorban a hőmérséklet, mely 200 méterenként 1 fokot csökken. A trópusi hegységekben felfelé haladva hasonló növényzeti öveket találunk, mint az egyenlítőtől a sarkok felé. A hegy lábánál lévő tipikus trópusi esőerdőket kb. […]
Hazai fás társulások Hazai fás társulások Hazánk legnagyobb része a lombhullató erdők övében fekszik. Az eredeti hatalmas erdőségek az elmúlt évszázadok emberi tevékenysége során jórészt mezőgazdasági területekké alakultak át. A hazai fás társulások közül a legnagyobb területet az ún. klimazonális erdők foglalják el. Elnevezésük onnan ered, hogy kialakulásukban a legfontosabb környezeti tényezők az illető terület éghajlati adottságai, főleg […]
Harasztok Harasztok A növények közül a legfejlettebb testszerveződésűek a hajtásos növények. Ide soroljuk a harasztokat, a nyitvatermőket és a zárvatermőket. Testük közös jellemzője a szárból és levelekből álló hajtás, valamint a hajtással összefüggő gyökér. Az evolúció során az elsőként kialakult hajtásos növények a harasztok, melyeknek ősei a vízparton élő, a vízi életmódtól részben már elszakadó, ősi […]
Gerincesek általános jellemzése, hüllők és madarak Gerincesek általános jellemzése, hüllők és madarak Elődeik az ősi előgerinchúrosok voltak. A gerincesek a ma élő legfejlettebb újszájúak. A gerincesek törzsébe sorolható fajok közös jellemzője, hogy testüket belső porcos vagy csontos váz teszi szilárddá. A váz tengelye a gerincoszlop. Végtagjaik közvetve ehhez kapcsolódnak. A gerincoszlophoz csatlakozik a koponya is, amelynek egy része a központi idegrendszer […]