Összes tétel

Öröklődés, változékonyság, evolúció

Sejtmag és a sejtosztódás Sejtmag és a sejtosztódás A sejtmag gömb vagy lencse alakú. A legtöbb sejt egy sejtmagot tartalmaz, de vannak többmagú sejtek is. A sejtmagot maghártya választja el a sejtplazmától, ami két membránrétegből áll (a külső kapcsolatban áll az endoplazmatikus membránnal, sok riboszómája van). Az anyagforgalom a pórusokon keresztül játszódik le. Magvacska: itt szintetizálódnak az rRNS molekulák […]
Sejtciklus, mitózis, kromoszómák Sejtciklus, mitózis, kromoszómák A sejt kromoszómáinak DNS-molekulái tárolják azt az információt, ami a sejt fehérjéinek felépítéséhez szükséges. A DNS megkettőződése és a sejt osztódásának folyamata teszi lehetővé, hogy ez az információ tovább kerüljön az utódsejtekbe. A DNS-molekuláknak és a hozzájuk kapcsolódó fehérjéknek együttes állományát kromatinnak nevezzük. A kromatinállomány a sejt működésének egyes szakaszaiban jól elkülöníthető, […]
Öröklött magatartásformák Öröklött magatartásformák Az élőlények állandó kölcsönhatásban állnak környezetükkel. Az állatok cselekvéseit, tevékenységeiknek összességét viselkedésnek vagy magatartásnak nevezzük. Vannak olyan viselkedési formák, melyek az illető faj minden egyedénél egyformán és mindig azonos sorrendben játszódik le, például a pókok hálókészítése – a fiatal állatok minden egyéni tapasztalat nélkül képesek a fajra jellemző háló készítésére. Ha ez megszakad, […]
Mendeli genetika Mendeli genetika 1. A genetika alaptörvényei Az élőlények olyanok, mintha meg lennének tervezve. A tulajdonságaik lényegében a bennük végbemenő anyagcsere folyamatok programvezérelt biokémiai reakcióira vezethetők vissza. Főleg e reakciók katalizátoraira, az enzimfehérjékre, valamint az ugyancsak fehérje természetű különböző szerkezeti és szabályozó anyagokra. A fehérjék szerkezete elsősorban az őket felépítő aminosavak sorrendjétől függ. Ezt pedig a […]
Az idegrendszer fejlődése gerinctelen és gerinces szervezeteknél Az idegrendszer fejlődése gerinctelen és gerinces szervezeteknél Az állatok idegrendszerének legősibb típusú felépítése a csalánozók testében figyelhető meg. A neuronok behálózzák a testet, diffúz idegrendszert hoznak létre. A hálózatos felépítés elemei kisebb-nagyobb mértékben megmaradtak az evolúció során, de egyre inkább a központosulás lett a jellemző. A diffúz idegrendszert felváltotta a dúcidegrendszer. Ennek jellemzője, hogy az […]
Az ember evolúciója Az ember evolúciója A negyedkorban megjelenő ember évmilliók során az ősi főemlősökből alakult ki, amelyek a földtörténeti középkor végén élt rovarevőkkel mutatnak rokonságot. A főemlősök evolúciós kibontakozása a harmadkor elejére tevődik. A rovarevő őshöz képest csökken a fogak száma, alapvető fogtípusaik: metsző-, szem-, őrlőfog. Ötujjú végtag a fogáshoz alkalmazkodott, hüvelykujjuk szembefordítható a többivel. A szem […]
Az élőlények rendszerezése Az élőlények rendszerezése A fizikához és a kémiához hasonlóan a biológia is az anyagi világ változásaival és fejlődésével foglalkozó természettudomány. Maga a biológia kifejezés görög eredetű szóösszetétel, szó szerinti fordítása: az élet tana. Ma az élőlényekkel foglalkozó tudományok összességét jelenti. Az élőlények kialakulása szüntelen fejlődési folyamat, melyet az evolúció szóval fejezhetünk ki a legtömörebben. Földünk […]
Az állatok szaporodási viselkedése Az állatok szaporodási viselkedése Az állatok tevékenységének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodási viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott időszakonként ismétlődik. A tevékenység jelentkezését általában a belső és a külső tényezők összhatása határozza meg. Belső tényező az állatok hormonális szabályozása, a külső tényező igen sokféle lehet. A sikeres szaporodásnak azonban […]
A társas viselkedés alapjai A társas viselkedés alapjai A tartós társas életnek, a szociális kapcsolatoknak mindig előfeltétele egy bizonyos társulási hajlam, szociális vonzódás, amely az egyedek közötti távolság csökkenéséhez és ezen keresztül csoportok kialakulásához vezet. A szociális kapcsolatok legegyszerűbb formája az állatok időleges tömörülése (pl. vonuló állatok, ezek a vonulás alatti közös védelem és biztonság céljából tömörülnek össze). Ilyen […]
A táplálkozási lánc A táplálkozási lánc A növények vízből és ásványi anyagokból szén-dioxid és napfény segítségével oxigént és szerves anyagokat állítanak elő, azaz fotoszintetizálnak. A növényevők megeszik a növényeket, melyekből a szerves anyagot kiválasztják és felhasználják. A ragadozóknak, (amelyek a piramis harmadik szintjén állnak) vannak természetes ellenségeik. A csúcsragadozók csak végelgyengülésben halnak meg, akár megehetik a sima, náluk […]