Összes tétel

Biológia

Sejtciklus, mitózis, kromoszómák Sejtciklus, mitózis, kromoszómák A sejt kromoszómáinak DNS-molekulái tárolják azt az információt, ami a sejt fehérjéinek felépítéséhez szükséges. A DNS megkettőződése és a sejt osztódásának folyamata teszi lehetővé, hogy ez az információ tovább kerüljön az utódsejtekbe. A DNS-molekuláknak és a hozzájuk kapcsolódó fehérjéknek együttes állományát kromatinnak nevezzük. A kromatinállomány a sejt működésének egyes szakaszaiban jól elkülöníthető, […]
Puhatestűek törzse Puhatestűek törzse Az ősi laposférgekből származnak. Testük szelvényezetlen, többségük testét meszes ház vagy héjképződmény veszi körül. Származásukat néhány ma is élő típusuk is igazolja. A földtörténet egyes korábbi időszakaiban nagy faj- és egyedszámban népesítették be a tengereket. Ma már jelentőségük csekély. Egy csoportjuk a szárazföldet is meghódította. Rendszerük 1. Csigák osztálya Típusállat az éti csiga. […]
Prokarióták, baktériumok, kékmoszatok Prokarióták, baktériumok, kékmoszatok Prokarióták: Olyan élőlények, melyek sejtes szerveződést mutatnak, de nincsen körülhatárolt sejtmagjuk. Kb. 3 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg Mikrométeres nagyságúak Sejthártya (külvilágtól elhatárolt) Nincsenek hártyarendszerei Nincs körülhatárolt sejtmagjuk Baktériumok: XVII. sz.-ban Leeuwenhoek fedezte fel, általa készített mikroszkóppal. – Alakjuk: Gömb alakú, pálcika alakú diplokokus -> 2 gömb – bacilus tetrakokus -> 4 […]
Prokarióták Prokarióták Kb. 3 milliárd éve jelentek meg az ősi baktériumsejtek, melyek valószínűleg a ma élő prokarioták és a sorozatos endoszimbiózis elmélete szerint a mitokondriumok és színtestek ősei. Főleg egysejtűek. Anyagcseréjük anaerob (kialakulásuk idején változó volt az oxigénszint) vagy aerob. Sejtfaluk jellegzetes szénhidrátokból és fehérjékből áll. Belső membránrendszerük kevés van, ha egyáltalán van. Sejtorganellumaik nincsenek membránnal […]
Prokarióták Prokarióták Valószínűleg a legegyszerűbb ősi baktériumsejtekből alakultak ki a különféle ősi prokarióták. Ezek utódai a ma élő baktériumok is. Széles körű elterjedésük oka gyors szaporodásuk és kiváló alkalmazkodóképességük a legszélsőségesebb feltételekhez is. Átlagos méretük mikrométeres nagyságrendű. Alak szerint megkülönböztetünk gömb, pálcika és csavart alakú baktériumot. A baktériumokat elsőként Antony Leewenhoek holland természetbúvár vizsgálta, aki saját […]
Övezetek élővilága Övezetek élővilága A sarkvidék élővilága A környezeti tényezők közül a hőmérséklet átlaga 0 és –10 Celsius fok között van. Erre az éghajlatra a hideg és a nagyon hosszú tél és a hűvös 2-3 hónapos nyár a jellemző. A csapadék 200-400 mm között hó formájában van jelen. Ez az éghajlat jellemző a tundrára. Ennél mostohább körülmények […]
Öröklött magatartásformák Öröklött magatartásformák Az élőlények állandó kölcsönhatásban állnak környezetükkel. Az állatok cselekvéseit, tevékenységeiknek összességét viselkedésnek vagy magatartásnak nevezzük. Vannak olyan viselkedési formák, melyek az illető faj minden egyedénél egyformán és mindig azonos sorrendben játszódik le, például a pókok hálókészítése – a fiatal állatok minden egyéni tapasztalat nélkül képesek a fajra jellemző háló készítésére. Ha ez megszakad, […]
Műszeres vizsgálatok és hasznuk a belgyógyászati gyakorlatban Műszeres vizsgálatok és hasznuk a belgyógyászati gyakorlatban Vérnyomásmérés segítségével adatokat nyerünk az artériás rendszerben levő vérnek a szívciklusban elért legnagyobb és legkisebb nyomásértékéről, vagyis a pulzusnyomás maximumáról és minimumáról van szisztolés és diasztolés vérnyomás kilopascalban (kPa) vaygy higanymilliméterben (mmHg) fejezzük ki, és törtvonallal választjuk el felnőttek részére általában 12,5 cm széles és 30-40 cm hosszú […]
Mendeli genetika Mendeli genetika 1. A genetika alaptörvényei Az élőlények olyanok, mintha meg lennének tervezve. A tulajdonságaik lényegében a bennük végbemenő anyagcsere folyamatok programvezérelt biokémiai reakcióira vezethetők vissza. Főleg e reakciók katalizátoraira, az enzimfehérjékre, valamint az ugyancsak fehérje természetű különböző szerkezeti és szabályozó anyagokra. A fehérjék szerkezete elsősorban az őket felépítő aminosavak sorrendjétől függ. Ezt pedig a […]
Lomberdők élővilága Lomberdők élővilága A mérsékelt öv nedvesebb területein található az összefüggő növénytakarót alkotó lomberdők zónája. A környezeti tényezők közül itt is fontos jelentősége van a csapadéknak. Lomberdő csak azon a mérsékelt övi területen alakul ki, ahol a csapadék mennyisége meghaladja az évi 500 millimétert. A hőmérséklet minimuma fagypont alatt van, a legmelegebb hónap középhőmérséklete pedig 10 […]