Összes tétel

Fizika

Színképelemzés Színképelemzés Az izzó szilárd anyagok fényt bocsátanak ki. Ezeknek a színeknek a színképe folytonos, nem úgy, mit a gázoknál és gőzöknél. A színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti. A színképelemzéssel foglalkozó tudományágat spektroszkópiának nevezzük. A csillagok atmoszférájának az összetételére és a fizikai állapotára vonatkozó ismereteinket a csillagászati színképelemzés eredményei […]
Skalár- és vektormennyiségek, SI előtétszavak, a mértékegységek átváltásai Skalár- és vektormennyiségek, SI előtétszavak, a mértékegységek átváltásai A fizikai mennyiségek közül kétfajtát ismertünk meg, vannak a: Vektormennyiségek Skalármennyiségek Vektormennyiség például a két pont ( A, és B) között húzott egyenes szakasz,amelyen nyílheggyel jelöljük, hogy a mozgás merre irányul, így egy olyan mennyiség fogalmához jutunk, mely nemcsak nagyságot, hanem irányt is kifejez. (a mozgásvektor csak […]
Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés) Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés) Lendületmegmaradás: egy zárt rendszer (olyan rendszer, amelyben csak belső erők hatnak) összimpulzusa időben állandó. Ütközések: -tökéletesen rugalmas: ha a vizsgált rendszer mozgási energiája megmarad -tökéletesen rugalmatlan: ütközés után a két érintkező test sebessége megegyezik (összetapadnak), de a mozgási energia nem marad meg (például alakváltozási munkára fordítódik) Energiamegmaradás: az energia […]
Maghasadás Maghasadás Az atommagok energia-felszabadulással járó széthasadása. Hahn és Strassmann fedezte fel, hogy a nehéz atommagok neutronok, nagy sebességű elektromos töltéssel bíró részecskék vagy gamma sugarak hatására könnyebb atommagokká hasadhatnak szét. A maghasadáskor keletkezett részecskék összes tömege kisebb, mint a hasadó mag tömege. E tömegkülönbség alakul át energiává. A felszabaduló energia legnagyobb részét a hasadási ternékek […]
Magfizika Magfizika Atommag felépítése: p+ és n0-kból áll általában n0-ból több van, mivel a protonok pozitívak így taszítják egymást az úgynevezett “magerők” tartják (van más néven “erős kölcsönhatás”) egyben ezt a tömegdeffektussal lehet kiszámolni az “e=m*c^2″ képletből ahol az “m” a tömegdeffektus: Tömegdeffektus: “A kötött rendszer alacsonyabb energiájú, mint az alkotórészei, amikor nincsenek kötött állapotban, emiatt […]
Kinetikus gázelmélet Kinetikus gázelmélet A kinetikus gázelmélettel értelmezni tudjuk a gázok nyomását. Az edény falába ütköző és onnan visszapattanó részecskék lendületváltozást szenvednek. Ez a falnak a részecskékre kifejtett erejéből adódik, ennek a reakcióereje hozza létre a nyomást. A kinetikus gázelmélet új megvilágításba helyezi a hőmérsékletet is. Megállapítása szerint a részecskék átlagos mozgási energiája a tökéletes gázban, az […]
Kalorimetria Kalorimetria Fizikai kémiai folyamatokat kísérő az elnyelt vagy a felszabadult hő mérése. Pl.: Egy folyadékban feloldódó szilárd anyag által a környezetéből felvett energiának mérése. Vagy egy anyag elégetéséből származó energiának a mérése. Tehát a testek belső energiájával foglalkozik, amit két féle képen tudunk megváltoztatni. Termikus kölcsönhatással vagy mechanikai kölcsönhatás útján. Így a változás mértékét a […]
Halmazállapot-változások Halmazállapot-változások Négy halmazállapota lehet egy anyagnak: szilárd, cseppfolyós, légnemű, plazma. Ezek közül az első három fordul elő leggyakrabban. A szilárd testek kristályos szerkezetűek. Alakjuk, és térfogatuk állandó. A részecskéik rezgő mozgást végeznek. Nagyobb hőmérsékleten intenzívebb lesz ez a mozgás. A folyadékok alakja változó, de térfogata állandó, és nem sokban különbözik a szilárd anyagétól. A részecskék […]
Fény interferencia Fény interferencia Az R1 és R2 rést az R-ből kiinduló fényhullámok azonos fázisban érik el. A résekből újabb azonos fázisú fényhullámok indulnak ki. A hullámok az ernyőt elérve erősítik v. gyengítik ill. kioltják egymást. Interferenciát csak olyan fényhullámoknál észlelünk, ahol a megvilágított felület pontjaiban a hullámok időben állandó fáziskülönbséggel találkoznak. Ezeket a hullámokat koherens hullámoknak […]
Energiavölgy Energiavölgy Egyetlen nukleonra átlagosan jutó energia. A térfogati energiából egy-egy nukleonra minden atommagban ugyanannyi jut.: Ezt megemeli a felületi energia, mégpedig elsősorban a kisebb magoknál, mert ezeknél a nukleonok nagyobb hányada kerül a felületre. Sok proton a Coulomb-energiatagot növeli. Ha a protonok és a neutronok száma nagyon különbözik, akkor pedig a Pauli-tag nagy. Mivel a […]