Összes tétel

Későmodernség

Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód változatai Ottlik Géza: Iskola a határon című regényében Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód változatai Ottlik Géza: Iskola a határon című regényében I. OTTLIK GÉZA (1912-1990)  Nyugat harmadik nemzedékének írója.  katonatisztnek szánták: alreál- és főreál iskolák  elmegy a kedve a kaszárnyai fegyelemtől  a katonai nevelés embertelenségének krónikása lesz  Budapesti egyetem matematika-fizika szak, Fejér Lipót tanítványa  De nem lett sem katona, sem matematikus, mert már […]
Az egyéni és a közösségi számvetés szemléleti és poétikai sajátosságai József Attila kései költeményeiben Az egyéni és a közösségi számvetés szemléleti és poétikai sajátosságai József Attila kései költeményeiben Életpályája Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfozo munkás, anyja Pocze Borbála (1875-1919) mosóno. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédo Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; […]
A megidézés változatai és a költői szerep Weöres Sándor Psyché. Egy hajdani költőnő írásai című alkotásában A megidézés változatai és a költői szerep Weöres Sándor Psyché. Egy hajdani költőnő írásai című alkotásában I. WEÖRES SÁNDOR (1913-1989) A magyar líratörténet egyik legnagyobb alakja. Költő, műfordító, drámaíró. Ø  A Nyugat 3. nemzedékének tagja. 4 nyelven beszélt. Ø  Nyelvteremtő géniusz. 7 évszázad magyar költészetének összegzője, betetézője. Ø  Életműve terjedelmes, világképe rendkívül komplex és szerteágazó. Ø  Minden hangnemben, versformában […]
Az antik műfaji hagyományok továbbélése Radnóti Miklós költészetében Az antik műfaji hagyományok továbbélése Radnóti Miklós költészetében Radnóti verseiben az ókori görög és római költészet mind formai, mind tartalmi szempontból sokféleképpen visszatükröződik. Bevezető gondolatok Radnóti Miklós (1909-1944) életét és művét két jellemző ellentét mentén is értelmezhetjük. Míg a Nyugat harmadik nemzedékének lírikusát tragikus sorsa a zsidósághoz kapcsolta, költészetének kibontakozásában egyre inkább tetten érhető a […]
A groteszk ábrázolásmód Örkény István egyperces alkotásaiban A groteszk ábrázolásmód Örkény István egyperces alkotásaiban Az Örkény István híres gyűjteményében egyáltalán nem egy különös világot ábrázol; ez a mi ismert és megszokott világunk, azonban olyan szokatlan megvilágításban, hogy visszadöbbenünk tőle. Vagy csak nevetünk. A tétel kifejtése Az Egyperces novellák című kötet 1968-ban jelent meg először (és később több, bővített kiadást is megért), noha az Egypercesek első ciklusa […]
Kafka – Átváltozás Kafka – Átváltozás Prágában született német származású zsidó. Ez a származás idegenség érzetét fogja kialakítani. Negatív élmények fűzik édesapjához. Alapvető élmény a félelem, szorongás, mely meghatározza későbbi életérzését. Egész életében hivatalnokként dolgozott egy balesetbiztosítási intézetben. Nappal a tipikus hivatalnok, éjszakai énje az író. Műveit halála után adták ki. Barátja, Max Brod rendezte össze a kéziratait. […]
Radnóti Miklós eclogái Radnóti Miklós eclogái   Radnóti Miklós 1909-ben született, de születésekor elvesztette édesanyját és ikertestvérét, ezért egész életében bűntudat gyötörte. Apja újra megnősült: Molnár Ilona Édesapja: Glatter Jakab 1921-ben az édesapa is meghalt, így anyai nagybátyjához került, Grosz Dezsőhöz- textilkereskedőhöz. Középiskolai éveiben ismerkedett meg Gyarmati Fannival. 1929-ben úgy döntött, hogy mégiscsak író lesz. 1930-ban a Szegedi […]
József Attila kései költészete József Attila kései költészete életének utolsó 3 éve (’35-’36-’37) ezt az időszakot előkészíti a Reménytelenül című költeménye Reménytelenül o már az élete végéről gondolkodik → az ember előbb-utóbb homokos, vizes síkra ér → instabilitás, bizonytalanság, reménytelenség érzése József Attila gondolkodásában az ember élete végén rájön, hogy nincs bizonyosság o önmagára vonatkoztatja ezt az érzést o […]