Összes tétel

Kémia

A salétromossav és a kénessav A kéntartalmú, illetve a nitrogéntartalmú oxosavak másik képviselője a kénessav (H2SO3), illetve a salétromossav (HNO2). Eggyel kevesebb oxigénatomot tartalmaznak, mint a kénsav és salétromsav. Jellemző rájuk, hogy azoknál gyengébb savak, és bomlékony vegyületek. Vizes oldataikban csak részben adják le hidrogénionjaikat (azaz nem az összes molekula disszociál). Csak híg vizes oldatban léteznek, melegítés hatására vízre és oxidokra bomlanak. A fejlődő […]
A salétromsav A nitrogéntartalmú oxosavak közül a legismertebb a salétromsav. Képlete HNO3. A kénsavhoz hasonlóan, benne a hidrogén oxigénatomon keresztül kapcsolódik a nitrogénatomhoz. Az oxigén által erősen polárissá tett H-O kötés miatt a hidrogén erős hidrogénkötések kialakítására képes. A salétromsav forráspontja viszonylag magas. Közönséges körülmények között színtelen, a víznél nagyobb sűrűségű folyadék, amely – ugyancsak a hidrogénkötések miatt – […]
Sóképződés, közömbösítés Öntsünk kis főzőpoharakba különböző savanykás folyadékokat: salátalevet, citromlevet, híg sósavat! Cseppentsünk valamilyen indikátort (vöröskáposzta levét, fenolftaleint vagy metilnarancsot) mindegyikhez! Pipettából vagy egy másik főzőpohárból adagoljunk nátrium-hidroxid-oldatot a savoldatokhoz! Közben kevergessük üvegbottal a főzőpohár tartalmát! Figyeljük meg a jelenséget! A lúgoldat adagolásakor kezdetben nem történik változás, legfeljebb a becseppenés helyén változik meg az indikátor színe, amely […]
A víz, mint oldószer Bürettából csurgassunk desztillált vizet egy főzőpohárba vagy tálba! Közelítsünk gyapjú ronggyal erősen megdörzsölt műanyag botot a vízsugár felé! Az addig függőleges vízsugár elferdül a megdörzsölt bot irányába. A megdörzsölt botot elektromos mező veszi körül. A vízsugár az elektromos töltés irányába mozdul el, ami feltehetően a vízmolekulák elektromos tulajdonságával magyarázható. A vízmolekulák semleges részecskék, hiszen azonos […]
A víz tulajdonságai Közönséges körülmények között (szobahőmérsékleten és légköri nyomáson) a víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Sűrűsége – a hőmérséklettől függően – 1 g/cm3 körüli érték. Légköri nyomáson mért olvadáspontja és forráspontja a Celsius hőmérsékleti skála 0 és 100-as pontja, vagyis olvadáspontja 0 °C, forráspontja 100 °C. Vizsgáljuk meg a víz és az oxigénnel szomszédos elemek hidrogénvegyületeinek halmazállapotát 25 […]
A foszfor kémiai tulajdonságai Figyelem! Amikor fehér foszforral kísérletezünk, használjunk védőkesztyűt, mert a fehér foszfor a bőrön keresztül is mérgezi a szervezetet! Figyeld meg a tanárod által bemutatott kísérletet! Fülke alatt vagy nyitott ablaknál dolgozzunk, mert a szén-diszulfid erős méreg! Mártsuk a csipeszbe fogott, vékony szűrőpapírcsíkot az előzőekben elkészített szén-diszulfidosfoszfor oldatba! Kiemelése után a papírcsíkot óvatosan legyezgessük a szabad […]
A foszfor fizikai tulajdonságai A vörös foszfor szilárd anyag. A vörös foszforos üvegben általában sűrű, viszkózus folyadék figyelhető meg a szilárd anyag fölött. Az ún. sárga vagy fehér foszfort – amely szintén szilárd halmazállapotú – csak víz alatt szabad megfigyelni, mert a levegővel kémiai reakcióba lép. A foszfor a nitrogén alatt helyezkedik el a periódusos rendszerben. A sárga és […]
A szén-monoxid és a szén-dioxid A szén-monoxid és a szén-dioxid is színtelen, szagtalan gáz. A két vegyület azonban szinte minden más tulajdonságában különbözik egymástól. A szén-dioxid a vízzelszénsavvá egyesül. A szén-dioxid vízben oldódása tehát nem egyszerű fizikai változás, hanem kémiai egyesülés. A szódavizes palackban, nagy nyomáson oldunk szén-dioxid-gázt. A palackból kiáramló szódavízből a szén-dioxid egy része kibuborékol. A szénsav bomlékony vegyület: bomlását a melegítés és […]
A szén kémiai tulajdonságai A szén bármely módosulata – így elvileg a gyémánt és a grafit is – elégethető. Tökéletes égése során szén-dioxid keletkezik. Az erősen exoterm folyamat miatt a szenet fűtésre használják. Ha a széntüzelésű kályha kéménye nem jól szelel, azaz nem kerül elég levegő az égési térbe, akkor a felhevült szén a szén-dioxiddal lép reakcióba, miközben szén-monoxid keletkezik. A […]
A klór tulajdonságai A periódusos rendszerVII. A csoportjának elemeit gyűjtőnévvel halogén elemeknek nevezzük. Nevüket onnan kapták, hogy az I. és a II. főcsoportel emeivel valamennyien a nátrium-kloridhoz hasonló, sószerű anyagokká egyesülnek (halogén = sóképző). Állítsunk elő klórgázt kálium-permanganát és sósav segítségével! A fejlődő gázt nyitott szájával felfelé tartott üveghengerekben fogjuk fel! (A hengerek megtöltése után tovább fejlődő klórgázt vezessük vízbe.) […]