Összes tétel

Kémia

Az aminok Az aminokban a nitrogénatomegyszeres kovalens kötést létesít a szénatomokkal. Az aminok az ammóniábólszármaztathatók úgy, hogy annak egy vagy több hidrogén atomját szénhidrogéncsoportra cseréljük. Az aminokrendűsége – az alkoholokkal ellentétben – attól függ, hogy hány szénhidrogéncsoport kapcsolódik a nitrogénatomhoz. Az egyszerűbb aminokelnevezésére még mindig elterjedten használják az ún. csoportfunkciós elnevezést, vagyis – az éterekhez hasonlóan – a szénhidrogéncsoportok felsorolásával és az […]
Az oxigéntartalmú szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Az apoláris szénhidrogének molekulái között csak diszperziós kölcsönhatások alakulhatnak ki, ezért alacsony az olvadás- és forráspontjuk. Az éterek molekulájában lévő oxigénatomot két oldalról veszik közre az apoláris szénhidrogéncsoportok, így a molekulák között a szénhidrogénekhez hasonlóan igen gyenge kölcsönhatás alakulhat ki. Ez az oka, hogy a n-bután és az etil-metil-éter forráspontja közel van egymáshoz. Az oxocsoport erősen polározott. […]
Az etil-acetát Az etil-alkohol és az ecetsav egymással – víz kilépése közben – reakcióba lép. A reakcióban képződő vegyület az etil-acetát. Az etil-acetát szobahőmérsékleten, légköri nyomáson színtelen, erősen párolgó, jellegzetes, édeskés, bódító szagú, vízben rosszul oldódó folyadék. Az észterek csoportjába tartozik. A karbonsav-észterek karbonsavból és valamilyen alkoholból származtathatók (és elő is állíthatók így) vízkilépéssel. Nevüket az alkoholból származó szénhidrogéncsoport […]
Az aldehidek Ha az oxocsoport láncvégi szénatomon van, akkor a szén egyik vegyértékével hidrogénatomhoz kapcsolódik. Az ilyen vegyületeketaldehideknek, és az így létrejött funkciós csoportot (-CHO) aldehid- vagy másik nevén formilcsoportnaknevezik. Az aldehidek szisztematikus nevét az -al végződéssel képezzük az adott szénatomszámú szénhidrogén nevéből. A legkisebb molekulájú aldehid a metanal, vagy formaldehid. Hasonlítsuk össze a formaldehid fizikai tulajdonságait a hozzá hasonló moláris tömegű szénhidrogénnel és alkohollal! A […]
A dietil-éter Az oxigén mindkét párosítatlan elektronjával is kötődhet szénatomhoz. Az éterekben az oxigénatom két szénatomot kapcsol össze egyszeres kötésekkel. A legismertebb éter négy szénatomot tartalmaz. Köznapi neve éter, a tudományos életben használt, ún. csoportfunkciós nevedietil-éter (C4H10O). Az éter közönséges körülmények között színtelen, erősen párolgó, jellegzetes, bódító szagú folyadék. A butanollal azonos moláris tömege ellenére tulajdonságaiban jelentősen eltér tőle, […]
A metil-alkohol A telített, azaz többszörös kötést nem hordozó szénatomhoz kapcsolódó hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületeket alkoholoknak nevezzük.  A metilcsoportból és hidroxilcsoportból álló vegyületet hagyományosan metil-alkoholnak nevezzük (konstitúciója rövidebben: CH3-OH). Az alkoholok szisztematikus nevét a megfelelő szénhidrogén nevéből az -ol képzővel képezik, így e vegyület szisztematikus neve: metanol. Vigyázat! A metanol súlyos méreg, a szervezetbe jutva az idegrendszert károsítja. Igen kis mennyisége (30 mg […]
Az oxigéntartalmú funkciós csoportok és vegyülettípusok Az oxigén – vegyértékelektron-szerkezetének megfelelően – háromféleképpen létesíthet kötést szerves vegyületben, ennek megfelelően háromféle, ún. egyszerű funkciós csoportot különböztethetünk meg. Vannak olyan vegyületek, amelyek többféle funkciós csoportot tartalmaznak. Ezek a vegyületek mindegyik funkciós csoport tulajdonságait hordozzák. Jelentős változást az okozhat, ha a két funkciós csoport ugyanahhoz a szénatomhoz kötődik. Ebben az esetben egymás tulajdonságait is jelentősen befolyásolhatják, […]
A halogénezett szénhidrogének előállítása és fizikai tulajdonságai A halogéntartalmú szénhidrogéneket a megfelelő szénhidrogénből származtathatjuk úgy, hogy annak egy- vagy több hidrogénatomját a megfelelő halogénnel helyettesítjük. A halogénezett szénhidrogének előállítása nem feltétlenül egyezik meg származtatásukkal. A szén-tetraklorid vagy a klórbenzol valóban előállítható szubsztitúciós reakcióval. Az etil-klorid (szisztematikus nevén klóretán) előállítható ugyan etán klórozásával is, de gyakrabban alkalmazzák az etén hidrogén-klorid addícióját. A halogénezett […]
 Elektrolízis és galvánelemek.  Elektrolízis és galvánelemek. Az elektromos áram vezetés feltétele, a szabadon mozgó töltés hordozó. A töltéshordozó: fémekben: e– , folyadékokban és gázokban ionok. Elektrolit: – olyan anyagok melyek vizes oldata, vagy olvadéka melyek ionokat tartalmaznak. Savak, sók, bázisok vizes oldatai és olvadékai. Elektrolízis: – elektromos áram hatására kémiai átalakulás megy végbe. anód+ katód– CuSO4=Cu2++SO42- 2H2O=OH–+H3O+ gáz […]
 Redoxireakciók.  Redoxireakciók. Elektronvándorlással járó reakciók: oxidáció e– leadás, redukció e– felvétel. A kettő mindig együtt jár, az a redoxirekció. 4e- 2Mg + O2 = 2MgO Mg Mg+2 + e– O + 2e– O2- 12p+ 12p+ 8p+ 8p+ 12e- 10e- 8e- 10e- oxidácó redukció Oxidációs szám: – a molekulában lévő atom töltéseinek száma, a leadott vagy felvett […]