Összes tétel

Kémia

 Sav-bázis reakciók.  Sav-bázis reakciók. Elektron átmenettel járó reakció: – ezek a sav-bázis reakciók. H+ HCl + H2O = Cl– + H3O+ : sav (klorid anion, hidroxónium kation) sav1 bázis2 bázis1 sav2 H+ NH3 + H2O = NH4+ + OH– : lúg (ammónium kation, hidroxid anion) bázis1 sav2 sav1 bázis2 H+ H2O + H2O = OH– + H3O+ […]
Reakció sebesség, megfordítható kémiai reakció. Reakció sebesség, megfordítható kémiai reakció. A kémiai reakció során új, más minőségű anyag keletkezik. Szén égése: C+O2=CO2 – ez nem megfordítható. Vízbontás: 2H2O=2H2+O2 – ez sem megfordítható, mert nem egy időben történik. Hiába megy végbe mindkét irányba. H2O+CO2=H2CO3 – szódavíz készítés. H2CO3=H2O+CO2 – pohárba öntve. H2CO3   H2O+CO2 H2CO3 – ez meg fordítható. Azokat a […]
Kémiai reakciókat kísérő energia változások.  Kémiai reakciókat kísérő energia változások. (endoterm, exoterm) Egyes kémiai reakciók hőfejlődéssel, mások hőelnyeléssel mennek végbe. (exoterm, endoterm) hőfejlődés pl.: C+O2=CO2 vagy a mészoltás CaO+H2O=Ca(OH)2 E Ea E1 Q = reakció hő – csökken az energiája a rendszernek ez exoterm folyamat. E2 végállapot. Q=E1-E2=ΔE – itt a Q előjele negatív – mészégetés: CaCO3=CaO+CO2 – a mészégetés […]
 Oldatok, koncentráció.  Oldatok, koncentráció. Oldatot készítünk, ha két anyagot egymásban finoman eloszlatunk. Oldott anyag + oldószer = oldat jelölések: oa+osz=o Ion vegyületek oldódása vízben – NaCl -ot hidrát burok (víz) veszi körül. (margaréta alakzat) Hidratációs energia a hidrát burok kialakulása során kialakuló energia. Szolvátburok alakul ki ha az oldószer nem víz. Elektrolitos disszociáció a vegyület oldószer hatására […]
Szilárd anyagok, rácstípusok. Szilárd anyagok, rácstípusok.   Szilárd anyagok: Kristályos: Amorf: – a kristályt felépítő részecskék határozott rend- – semmiféle szabályos belső szerkezete nincs. ben helyezkednek el. – törési felülete kagylós – törési felülete sík lapokkal határolt. – nincs határozott olvadáspontjuk, képlékenyek. – határozott olvadás pontjuk van.(pl.: – fémek) (pl.:- üveg, bitumen) rácsállandó rács pontok elemi cella A […]
 Gázok, folyadékok.  Gázok, folyadékok. A folyadék részecskék között jelentős összetartó erők működnek ez a kohéziós erő. A folyadék részecskék között taszító erők is működnek, ennek következménye, hogy a folyadékok gyakorlatilag összenyomhatatlanok. A folyadékok szabadfelszíne mindig merőleges a ráható erők eredőjére.(a pohár víz felszíne víz- szintes.) Diffúzió:– az anyagoknak önmaguktól való keveredése. Másodrendű kötésnek nevezzük a határozatlan számú […]
Molekulák térbeli felépítése.  Molekulák térbeli felépítése. Molekulák téralkata: – a kötést kialakító elektronpárok taszítják egymást és a lehető legtávolabbra igyekeznek távolodni egymástól. H2 H-H , MgCl2 Cl-Mg-Cl : lineáris felépítésű molekula CH4 H 109,5 fok (a térben) H C H tetraéder (a gyémánt is ilyen) H NH3 N nemkötő elektronpár H H H piramis téralkat (a nemkötő elektron […]
Kovalens kötés.  Kovalens kötés. Kovalens kötés: – közös elektronpárral kialakított elsőrendű kémiai kötés.(pl.:H-H) A kovalens kötéssel kialakult a molekula (már nem atom). Kovalens kötés jellemzői: – kötési energia – kötés távolság – kötés szög Kovalens kötés: – szigma δ vagy pí π kötés. H-H – szigma kötés O=O – a felső pí kötés, az alsó szigma kötés. […]
Ionok kialakulása, ionizációs energia.  Ionok kialakulása, ionizációs energia. Ionok :- az ionok attól különböznek az atomoktól, hogy töltéssel rendelkeznek.(kémiai részecske) Az ionok képződésének oka, minden elem a nemesgázokéhoz hasonló zárt elektron héjat szeretne. Ionizációs energia :– azaz energia, ami ahhoz szükséges, hogy egy mol gázhalmazállapotú atomból a legkönnyebben leszakítható elektront eltávolítsuk. A második elektron leszakításához mindig nagyobb energia kell, […]
Periódusos rendszer. Periódusos rendszer. Mendgyelejev féle periódusos rendszer 1869-ben készült, és ekkor 63-elemet ismert. Az elemek jelölésére vegyjeleket használunk. A vegyjel a latin, vagy görög elnevezés kezdő betűje. 11H – a felső a rendszám, az alsó a tömegszám. Rendszám: – a periódusos rendszerben elfoglalt hely. Megegyezik a proton számmal. A proton szám az anyagok kémiai minőségét határozza […]