Összes tétel

Szerves kémia

Műanyagok Műanyagok készíthetők makromolekulák átalakításával vagy kis molekulákból polikondenzációs, illetve polimerizációs reakcióval. A természetes alapú műanyagok kiindulási vegyülete valamely természetes eredetű makromolekula, leggyakrabban poliszacharid vagy fehérje. Ezek kémiai átalakításával jutnak a megfelelő tulajdonságú műanyaghoz. Jó példa a természetes alapú műanyagra a gumi, amelyet a kaucsuk térhálósításával alakítanak megfelelő mechanikai tulajdonságú anyaggá. A cellulóz átalakításával különféle műselymeket, lakkot, ragasztót és […]
A DNS és az RNS szerkezete A fehérjék aminosavsorrendjét a DNSörökíti át az utódba, és a DNS-ről “íródnak át” az információk, amelynek segítségével megtörténik a fehérjeszintézis. (A fehérjébe csomagolt DNS képezi a kromoszómákat.) Ennek az óriásmolekulának a térszerkezete nagy gondot okozott a tudósoknak. Végül egy amerikai és egy angol biológus, J. D. Watson és F. H. C. Crick az 1950-es években derítette […]
Nukleinsavak A nukleinsavak a fehérjékhez és a poliszacharidokhoz hasonlóan makromolekulák. Építőegységeiket nukleotidoknak nevezzük. A nukleotidok az aminosavaktól és a monoszacharidoktól eltérően maguk is összetett vegyületek. Egy pentóz, egy foszforsav és egy nitrogéntartalmú szerves bázis kapcsolódik össze kondenzációs reakcióban. A nukleotidok cukorkomponense legtöbbször a D-ribóz, a DNS-ben viszont 2-dezoxi-D-ribóz található. Az 1. szénatomhoz N-glikozidkötéssel kapcsolódó nitrogéntartalmú heteroaromás vegyületek a nukleinsavak esetében […]
A fehérjék szerepe és kimutatása Egyes fehérjék hidrolízise kizárólag aminosavakat eredményez. Az ilyen, ún. egyszerű fehérjéken (proteineken) kívül léteznek olyanok is, amelyek más szerves vagy szervetlen alkotórészt is tartalmaznak. Az összetett fehérjéknek (proteideknek) egyik legismertebb példája a hemoglobin, amely negyedleges szerkezettel is rendelkező fehérje. A négy polipeptidlánc (globin) mindegyikének közepén egy-egy vasiontartalmú, porfirinvázas hem foglal helyet, amelyhez oxigén kötődhet. Az […]
A fehérjék harmadlagos és negyedleges szerkezete A legtöbb fehérje teljes szerkezetében az α-hélix, illetve a β-redő csak egyes szakaszokon alakul ki. A többi szakaszon egyedi struktúrák jönnek létre, ami azonban nem jelenti a teljes rendezetlenséget. A fehérje jellegzetes téralkatát a különféle szerkezetek (α-hélix, β-redő, egyedi struktúrák) térbeli elrendeződése, az egyes struktúrák egymáshoz való viszonya jelenti. A fehérjék harmadlagos szerkezetének a teljes […]
A fehérjék elsődleges és másodlagos szerkezete A fehérjék alapszerkezetét az a polipeptidlánc határozza meg, amely a fehérjeeredetű aminosavak karboxil- és α-helyzetű aminocsoportja között alakul ki. A fehérjék a poliszacharidokhoz hasonlóan óriásmolekulák (makromolekulák), mert sok száz vagy ezer alapegységből, monomerből épülnek fel. A fehérjék molekulái azonban – ellentétben a poliszacharidokkal – egyedi sajátságokkal rendelkeznek. A poliszacharidokban ugyanazok az alapegységek kapcsolódnak össze, a […]
A monoszacharidok összetétele és tulajdonságai A szénhidrátok egy része savas főzéskor kisebb egységekre hidrolizál. Az ún. összetett szénhidrátokból íly módon keletkező, savas közegben tovább már nem hidrolizálható egységeket egyszerű cukroknak, vagy monoszacharidoknaknevezzük. A pentózok szerkezetének felírásakor tudnunk kell, hogy a ketózok esetében a ketocsoport mindig kettes helyzetű. A felírt molekulák minden CH-OH csoportjának szénatomja kiralitáscentrum, így ezekből a molekulákból nemcsak egyféle […]
Az aminok Az aminokban a nitrogénatomegyszeres kovalens kötést létesít a szénatomokkal. Az aminok az ammóniábólszármaztathatók úgy, hogy annak egy vagy több hidrogén atomját szénhidrogéncsoportra cseréljük. Az aminokrendűsége – az alkoholokkal ellentétben – attól függ, hogy hány szénhidrogéncsoport kapcsolódik a nitrogénatomhoz. Az egyszerűbb aminokelnevezésére még mindig elterjedten használják az ún. csoportfunkciós elnevezést, vagyis – az éterekhez hasonlóan – a szénhidrogéncsoportok felsorolásával és az […]
Az oxigéntartalmú szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Az apoláris szénhidrogének molekulái között csak diszperziós kölcsönhatások alakulhatnak ki, ezért alacsony az olvadás- és forráspontjuk. Az éterek molekulájában lévő oxigénatomot két oldalról veszik közre az apoláris szénhidrogéncsoportok, így a molekulák között a szénhidrogénekhez hasonlóan igen gyenge kölcsönhatás alakulhat ki. Ez az oka, hogy a n-bután és az etil-metil-éter forráspontja közel van egymáshoz. Az oxocsoport erősen polározott. […]
Az etil-acetát Az etil-alkohol és az ecetsav egymással – víz kilépése közben – reakcióba lép. A reakcióban képződő vegyület az etil-acetát. Az etil-acetát szobahőmérsékleten, légköri nyomáson színtelen, erősen párolgó, jellegzetes, édeskés, bódító szagú, vízben rosszul oldódó folyadék. Az észterek csoportjába tartozik. A karbonsav-észterek karbonsavból és valamilyen alkoholból származtathatók (és elő is állíthatók így) vízkilépéssel. Nevüket az alkoholból származó szénhidrogéncsoport […]