Összes tétel

Szervetlen kémia

A kalcium és a magnézium A II. A csoport fémjei az alkáliföldfémek. Reakciókészségük jóval kisebb az alkálifémekénél, de ezek többsége is reakcióba lép a vízzel, és lúgos oldat keletkezik. E fémek vegyületei között hegységalkotók is előfordulnak, erre utal nevük is (alkáliföldfém). Égessünk magnéziumszalagot, illetve kalciumot! Figyeljük meg a reakciókat! Az alkáliföldfémek – az alkálifémekhez hasonlóan – heves reakcióban reagálnak a […]
Az alkálifémek reakciói Üvegkádban levő vízbe cseppentsünk fenolftaleinoldatot, majd pottyantsunk bele egy gondosan letisztított nátriumdarabkát! Figyeljük meg, mi történik! Ha van a szertárban kálium, ismételjük meg a kísérletet ezzel a fémmel is! Az alkálifémek, így a nátrium is heves reakcióba lép a vízzel. A folyamat közben a fém nem süllyed le, mert sűrűsége még a vízénél is kisebb. […]
A nátrium (és a kálium) Az I.A csoport fémeit alkálifémeknek nevezik. Valamennyien igen reakcióképes elemek, még a vízzel is heves kémiai reakcióba lépnek, s a keletkező oldat erősen lúgos kémhatású (alkalikus). Tegyünk egy oldalán kilyukasztott kémcsőbe kis darab megtisztított nátrium-, illetve káliumdarabot, majd gyújtsuk meg a fémeket! Figyeljük meg a reakciót és a terméket! Az alkálifémek puhák, késsel vághatók. Vágási […]
Reakciók alumíniummal Mártsunk alufóliát higany(II)-klorid-oldatba (HgCl2)! Kivéve szűrőpapírral szárítsuk meg, és figyeljük meg a változásokat! Amennyiben (például: HgCl2-oldattal) megbontjuk az alumínium védő oxidrétegét, azonnal megindul az alumínium oxidációja. Az alufólia “megszakállasodik”, fehér (illetve a kivált elemi higanytól szürkés színű) alumínium-oxid-szálak képződnek a felületén. A fólián igen gyorsan apró, majd egyre növekvő lyukak keletkeznek, s végül teljesen szétmállik. […]
Az alumínium és a vas kémiai tulajdonságai Az alumínium vegyületeiben három vegyértékű, a vas – mint a legtöbb mellékcsoportbeli fém – változó vegyértékű elem. Az alumínium és a vas – megfelelő aktiválás vagy katalizátor alkalmazása esetén – heves, exoterm reakciókban egyesül a nemfémeselemek többségével. Ezekben a reakciókban (a kén kivételével) általában a vas is három vegyértékkel szerepel. A képződő alumíniumvegyületek fehérek, a három vegyértékű […]
A vas és az alumínium összehasonlítása Az alumínium ezüstszürke, jól megmunkálható könnyűfém. Kis sűrűsége miatt ötvözeteit repülőgépek, hajók gyártására használják. Jó megmunkálhatósága miatt vékony lemezek, fóliák készítésére alkalmas. Olvadáspontja nem túl magas, de egységnyi tömegű fém felmelegítéséhez igen nagy mennyiségű hőt kell betáplálni (nagy a fajhője), ezért nehezen olvasztható meg. Az elektromos áramot nagyjából fele olyan jól vezeti, mint a réz. A vas sötétszürke, magas […]
A fémek általános jellemzése A fémek kis elektronegativitású elemek. Kristályukban a rácspontokon lévő fématomok vegyérték elektronjai vagy azok közül egyesek – a grafitnál megismerthez hasonló módon – kiszabadulnak a teljes kristályrácsra. Az így létrejövő, úgynevezett delokalizált elektronok felhőként borítják be a rácspontokon lévő pozitív töltésű fémionokat. Az ilyen rácsotfémrácsnak, a rácsot összetartó, delokalizált elektronok alkotta elsőrendű kötést fémeskötésnek nevezzük. Az elektronfelhő viszonylag kis energiabefektetés […]
Vízkeménység és vízlágyítás A természetes édesvizek közül nem mindegyiket lehet közvetlenül mindenre felhasználni. Általában nem gondolkodunk azon, hogy miért nem habzik úgy a szappan egy karszthegységbeli üdülő fürdőszobájában, mint egy budapesti csapból folyó vízben. E különbségnek ugyanaz az oka, amiért: nem habzik a szappan, ha krétás kezünket akarjuk megmosni, nem szabad az autók hűtőrendszerébe csapvizet önteni, gyorsan tönkremegy […]
A természetes vizek összetétele A víz kitűnő oldószer, így nem csoda, hogy a természetben színtiszta H2O-val nem találkozhatunk. Az elpárolgó, felhőt alkotó vízből képződő csapadékban oldódnak a levegő különböző komponensei. A teljesen tiszta – ipari szennyeződést nem tartalmazó -, levegőben képződő esővíz is viszonylag sok oldott szén-dioxidot (illetve az abból keletkező szénsavat) tartalmaz. Ennek következtében a tiszta esővíz pH-ja sem semleges, […]
A szénsav A szén-dioxid és a víz egyesülése során képződő szénsav (H2CO3) is oxosav. Ha figyelembe vesszük a szén négy, az oxigén két vegyértékét, akkor a következő szerkezetet írhatjuk fel: A szénsav bomlékony, gyenge sav. Könnyen szén-dioxidra és vízre bomlik. Csupán híg vizes oldatban létezik, vegytiszta szénsav nem állítható elő. Gyenge sav, mert vizes oldatában a molekuláknak csupán egy […]