Összes tétel

Szervetlen kémia

A nitrogén tulajdonságai és jelentősége Az elemi állapotú nitrogén a levegő legnagyobb arányban (78 térfogatszázalékban) előforduló komponense. A nitrogénatom 7 protont, 7 elektront tartalmaz. Izotópjai közül a legnagyobb arányban a 7 neutront tartalmazó 14N fordul elő, így a nitrogén relatív atomtömege: Ar(N) = 14. A nitrogénatomok sugara az oxigénhez hasonló, annál valamivel nagyobb. A nitrogéngázt kétatomos molekulák (N2) alkotják. A molekulán belüli […]
Az oxigénmolekula szerkezete, a kettős kötés Az oxigén a környezetünkben előforduló egyik legismertebb elem. Jelenléte nélkül ma nem képzelhető el a földi élet. Az oxigénatomja 8 protont és 8 elektront tartalmaz. A legtöbb oxigénatom ezenkívül 8 neutront tartalmaz. (A további, természetben létező izotópjai: 17O, 18O.) Az oxigénrelatív atomtömege így: Ar(O) = 16. Az oxigénatomokban az atommag körül a 8 elektron – a taszítás miatt […]
Oxidáció és redukció Amikor a hidrogén vagy a réz egyesül az oxigénnel, akkor a hidrogén, illetve a réz oxidálódik, azaz elektront ad le, miközben az oxigén elektront vesz fel. A hidrogén és a réz oxidációs száma nő és az oxigéné csökken. Miközben a réz(II)-oxidból hidrogén segítségével elvonjuk az oxigént, a rezet (pontosabban a réz(II)-oxid réztartalmát) redukáljuk, elektront vesz […]
 Oldatok, koncentráció.  Oldatok, koncentráció. Oldatot készítünk, ha két anyagot egymásban finoman eloszlatunk. Oldott anyag + oldószer = oldat jelölések: oa+osz=o Ion vegyületek oldódása vízben – NaCl -ot hidrát burok (víz) veszi körül. (margaréta alakzat) Hidratációs energia a hidrát burok kialakulása során kialakuló energia. Szolvátburok alakul ki ha az oldószer nem víz. Elektrolitos disszociáció a vegyület oldószer hatására […]
Molekulák térbeli felépítése.  Molekulák térbeli felépítése. Molekulák téralkata: – a kötést kialakító elektronpárok taszítják egymást és a lehető legtávolabbra igyekeznek távolodni egymástól. H2 H-H , MgCl2 Cl-Mg-Cl : lineáris felépítésű molekula CH4 H 109,5 fok (a térben) H C H tetraéder (a gyémánt is ilyen) H NH3 N nemkötő elektronpár H H H piramis téralkat (a nemkötő elektron […]
Kovalens kötés.  Kovalens kötés. Kovalens kötés: – közös elektronpárral kialakított elsőrendű kémiai kötés.(pl.:H-H) A kovalens kötéssel kialakult a molekula (már nem atom). Kovalens kötés jellemzői: – kötési energia – kötés távolság – kötés szög Kovalens kötés: – szigma δ vagy pí π kötés. H-H – szigma kötés O=O – a felső pí kötés, az alsó szigma kötés. […]
Ionok kialakulása, ionizációs energia.  Ionok kialakulása, ionizációs energia. Ionok :- az ionok attól különböznek az atomoktól, hogy töltéssel rendelkeznek.(kémiai részecske) Az ionok képződésének oka, minden elem a nemesgázokéhoz hasonló zárt elektron héjat szeretne. Ionizációs energia :– azaz energia, ami ahhoz szükséges, hogy egy mol gázhalmazállapotú atomból a legkönnyebben leszakítható elektront eltávolítsuk. A második elektron leszakításához mindig nagyobb energia kell, […]