Összes tétel

Magyar nyelv

Korlátozott kódú nyelvek főbb jellemzői néhány gesztusnyelvi, jelnyelvi példával Korlátozott kódú nyelvek főbb jellemzői néhány gesztusnyelvi, jelnyelvi példával A szociolingvisztika az a tudomány, amely társadalmi szemszögből vizsgálja a nyelvhasználatot. (Bernstein) A személyközi kommunikáció a feladó és a vevő közös társadalmi ismeretein nyugszik. Így az üzenetek egy adott közegben, csoportban kapnak értelmet. A kulturális különbségek a nyelven keresztül a gondolkodási különbségeket is meghatározzák. A nyelvi különbségek hajlamossá tehetik az […]
Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék A meggyőzés, hitelesség A meggyőzés olyan közlési folyamat, melyben a közlő kitüntetett szerepet kap, hiszen eleve meghatározott hatást akar elérni a befogadóban A hatást illetően sorsdöntő: a befogadó közeg ismerete: elvárásaik, gondolkodásmódjuk, teherbírásuk kisebb közönség jobban honorálja az egyéni stílust, a tömegekre több érzelemmel lehet hatni az a közlő, aki a […]
Érvtípusok, érvelési hibák Érvtípusok, érvelési hibák Az érvelési hiba egy logikus érvben lévő olyan hiba, amely az előfeltevések (premisszák) igazságától függetlenül hiba. Tehát olyan hibákról van szó, melyek az érvelés szerkezetében vannak, és nem a kiindulási előfeltevésekben. Ha az érvelésben ilyen hiba van, akkor érvénytelennek mondják. Ha egy érvelés ilyen hibát tartalmaz, ebből még nem következik az, hogy a premisszák […]
Egynyelvű szótárak Egynyelvű szótárak Szótár: olyan kézikönyv, amely egy vagy több nyelv szavait sorolja fel, rendszerint betűrendben, egyéb információkkal kiegészítve (pl. használat, helyesírás, szótörténet, kiejtés stb.) szócikkeket tartalmaz Csoportosításuk: többnyelvű szótárak, magyar-angol, angol-magyar (ált. 2 nyelvűek) Egynyelvű szótárak   Az egynyelvű szótárak fajtái: Értelmező szótárak: a szavak jelentését, használati módját és a szófaját adják meg ha a […]
Egy jelenkori szónoki beszéd nyelvi-retorikai eszközei és hatása Kertész Imre: A stockholmi beszéd Egy jelenkori szónoki beszéd nyelvi-retorikai eszközei és hatása Kertész Imre: A stockholmi beszéd HEURÉKA! Mindenekelőtt egy vallomással tartozom, egy, talán különös, de őszinte vallomással. Amióta repülőgépre szálltam, hogy itt, Stockholmban átvegyem az ez évi irodalmi Nobel-díjat, szakadatlanul egy szenvtelen megfigyelő szúrós tekintetét érzem a hátamon; s ebben az ünnepi pillanatban, amely hirtelen a közfigyelem fókuszába […]
Az összefoglalás funkciója és típusai Az összefoglalás funkciója és típusai Mikor készítünk összefoglalást? A szöveg megírása előtt önmagunknak, ez segíti a szöveg megírását (vázlat). A szöveg bevezetésében, így a hallgatókat, olvasókat tájékoztatjuk a szöveg további felépítéséről, tartalmáról. Ez egyúttal segíti a későbbi szöveg áttekintését is. A szöveg befejező részében, így a végén összefoglaljuk az elhangzottakat, olvasottakat. Ez szintén segíti az […]
Az érvelés beszédhelyzete és eszközei Az érvelés beszédhelyzete és eszközei Az érv olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. Az érvek szerkezetének jellemző vonásai: tétel: valamilyen következtetés megfogalmazása bizonyíték: a tétel előzménye, magyarázata az összekötő elem: “logikai láncszem” az előző kettő között Az érv lehet teljes és rövidített is (ekkor az összekötő elem nincs itt). Az érvek fajtái: meghatározásból […]
Az e-kommunikáció jelenségei és nyelvi jellemzői Az e-kommunikáció jelenségei és nyelvi jellemzői 1. Információs társadalom: – szociológiai kifejezés az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalomra. Az információs társadalom „motorja” a technológia, irányítója azonban az ember. Az állampolgárok tömegesen kezdenek el új cselekvési és viselkedési mintákat követni, az élet- hosszig tartó tanulás, az iskolázottság, a műveltség, a digitális írástudás […]
Az egyszerű mondat, a mondatrészek Az egyszerű mondat, a mondatrészek Mondat: A beszéd legkisebb összefüggő egysége. A mondat kifejezi a beszélő szándékát, érzelmét, mondanivalójának egy részét. I.) A modalitás (mondatok fajtái a beszélő szándéka szerint): a) kijelentő mondat: Egyszerű közlést, nyugodt hangú megállapítást jelent. A beszédben a hangsúlya egyenletes, nyugodt, hangleejtése ereszkedő, írásban a mondat végére pontot teszünk. pl. Ma […]
Az egyjelentésű és többjelentésű és az azonos alakú szavak Az egyjelentésű és többjelentésű és az azonos alakú szavak A szavaknak van hangalakjuk és ahhoz kapcsolódó jelentésük. Ha kimondjuk, hogy alma, az a szó hangalakja. Mikor kiejtjük az alma szót, rögtön eszünkbe jut az a piros, kerek gyümölcs. Talán még az ízét is fel tudjuk idézni a szánkban. Ez az alma jelentése. Az egyjelentésű szavak […]