Összes tétel

A szöveg

Az összefoglalás funkciója és típusai Az összefoglalás funkciója és típusai Mikor készítünk összefoglalást? A szöveg megírása előtt önmagunknak, ez segíti a szöveg megírását (vázlat). A szöveg bevezetésében, így a hallgatókat, olvasókat tájékoztatjuk a szöveg további felépítéséről, tartalmáról. Ez egyúttal segíti a későbbi szöveg áttekintését is. A szöveg befejező részében, így a végén összefoglaljuk az elhangzottakat, olvasottakat. Ez szintén segíti az […]
A szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti, nyelvi jellemzői A szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti, nyelvi jellemzői Szövegtípusok: A szövegtípusok a mindennapi élet során, közösségi hagyományokra épülve alakulnak ki. Az emberi társadalom azért hoz létre különböző szövegfajtákat, hogy az általuk biztosított mintákkal megkönnyítse az információcserét. A megfelelő szövegtípus igazodik a kommunikációs célhoz és közeghez, ezért helyzetenként, társadalmanként és koronként változik. A szövegtípus a szöveg feletti kategória: […]
A szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti nyelvi jellemzői A szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti nyelvi jellemzői A kommunikáció közlésfolyamat, valamely jelrendszer, de elsősorban a nyelv szándékos és kölcsönös alkalmazása a társas érintkezésben. Vannak nyelvi és nem nyelvi eszközei. A nyelvi kommunikáció különböző szövegtípusokban ölt formát. A szöveg sajátosságait meghatározza a kommunikáció iránya. Eszerint lehet: Monologikus/ egyirányú (pl.: levél, újsághír, tudósítás) Dialogikus/ többirányú szövegek Párbeszédes szövegek […]
A szöveg szerkezeti egységei A szöveg szerkezeti egységei szöveg: a legnagyobb nyelvi egység, amely egy gondolatmenetet tár föl; összefüggő bekezdések, mondatok sorával, úgy, hogy a tartalomnak megfelelő terjedelemben és a hallgatóhoz igazodó módon taglalja és fogalmazza meg a mondanivalót mikroszerkezeti egységek: mondatok, mondattömbök mondatok: a szöveg legkisebb alkotóelemei tételmondatok: összefoglalják a teljes szöveg vagy egy-egy bekezdés fő gondolatát mondattömb: […]
A grammatikai és a jelentésbeli szövegkohézió A grammatikai és a jelentésbeli szövegkohézió Mi a szöveg? Mi a szerepe? A szöveg a nyelv és a beszéd legnagyobb egysége. Tartalma mindig valamilyen közlemény, üzenet közvetítése. Hatása sohasem független a közlésfolyamat különböző tényezőitől (pl.: Hol hangzik el, ki mondja kinek? stb.) Van-e terjedelmi minimum követelmény a szöveggel kapcsolatosan? A szöveg lehet akár egyetlen hang […]
A névmások szerepe a szövegszerkesztésben A névmások szerepe a szövegszerkesztésben   A névmás valódi névszókat (fő-, mellék- vagy számneveket) helyettesítő szófaj. A névmásoknak önmagukban nincs határozott jelentéstartalmuk, a beszédben válnak tartalmas szókká. a visszaható és a kölcsönös névmás: főnévre utalnak, de sajátos jelentéssel a birtokos névmás: nem egyetlen szóra, hanem két szó viszonyára utal: a birtokos és a birtok viszonyára. […]
A szöveg ismertetőjegyei A szöveg ismertetőjegyei , szerepe a közlésben, szerkezete   A szöveg: a legmagasabb szintű nyelvi egység, amely a teljes közlést tartalmazza. Általában egymással láncszerűen összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egész. Tehát a szöveg a kommunikáció tartalmilag teljes, lezárt egysége.   A szöveg hatóköre szerint: Magán (közvetlen) és nyilvános (társadalmi) nyelvhasználati. A nyilvános nyelvhasználat nagyobb felelősséggel […]
Jelentésbeli és kapcsolódó elemek a szövegben Jelentésbeli és kapcsoló elemek a szövegben A szöveg legfontosabb tulajdonsága a szövegelemek összekapcsoltsága, azaz a szövegösszetartó erő (szövegkohézió). A szöveg egészére vonatkozó összetartó erő a globális kohézió. A szövegegységet láncszerű összekapcsolását a lineáris kohézió biztosítja. A szövegösszefüggés nyelvtani kapcsolóelemei, melyek a lineáris kohéziót biztosítják: 1.Névelők 2.Névmások: a névmásokkal való utalásoknak 3 fajtája van: a)Visszautalunk egy […]