Összes tétel

Nyelvtörténet

A nyelvújítás folyamata, módszerei és eredményei A nyelvújítás folyamata, módszerei és eredményei A nyelvújítás a nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása a nyelv életébe. A magyar nyelv történetében az az 1790-1820 között kibontakozó mozgalom, melyben a magyar nyelvről vallott nézetek ütközése helyettesíttette a nem engedélyezett politikai küzdelmet; de tulajdonképpen 100 évig (1772-től, Bessenyei György Ágis tragédiájától 1872-ig, a Magyar Nyelvőr című […]
A nyelvi változás és a nyelvi állandóság jelenségei példákkal A nyelvi változás és a nyelvi állandóság jelenségei példákkal Nyelvi változás Bevezetés: egy nyelv életében egyszerre látunk állandóságot és változást. Állandóságot azért, mert a nyelv adja tovább az egyes nemzedékek tapasztalatait, tudását, ismereteit. A változás pedig törvényszerű, mert a nyelv alkalmazkodik az élet új dolgaihoz, a kifejezés új szükségleteihez, és magához a használójához: az emberhez, […]
A nyelvemlékek A nyelvemlékek Magyar nyelvemlékek – Az első lejegyzett – és máig fennmaradt – magyar szavak idegen nyelvű szövegekbe ágyazódtak be. A legelső szórványemlékek külföldi művekben maradtak ránk. Közülük az egyik legjelentősebb Bíborbanszületett (VII.) Konstantin bizánci császár 950 körül írt görög nyelvű műve: A birodalom kormányzásáról. Ebben olyan magyar szavak találhatók, mint »Álmos«, »Tarján«, »Tisza«. Vannak […]
A nyelvtörténet forrásai A nyelvtörténet forrásai, kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek   A nyelvtörténeti kutatók számára legfontosabb és legbiztosabb források az írásos nyelv- emlékek. Ezeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy kézzel írták vagy nyomtatták őket, és aszerint is, hogy milyen nyelvi anyagot tartalmaznak.   A nyelvemléktípusok: szórványemlékek glosszák, szójegyzékek, szótárak kéziratos szövegemlékek nyomtatott szövegemlékek Szórványemlékek: idegen nyelven írt források, melyekben magyar […]
A nyelvújítás jelentősége A nyelvújítás jelentősége, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása   Nyelvújítás fogalma: nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása az adott nyelv életébe – amely az egész országot átfogó nyelvi mozgalommá vált.   Történelmi háttér: XVIII. század vége- XIX. század eleje Magyarország gazdasági fejlődése, társadalmi berendezkedése elmarad az Európaitól A magyarság műveltségben is nagyon elmaradott A műveltség széles […]
A nyelvújítás A nyelvújítás. A mozgalom jelentősége   A magyar nyelv megújításáért folytatott küzdelemben külön helyet foglal el a XIX. század első két évtizedében lezajló Kazinczy-féle nyelvújítási harc. Főbb dokumentumai: 1813. Mondolat – az ortológusok gúnyirata Kazinczy és köre ellen; 1815. Felelet a Mondolatra – Kölcsey és Szemere válasza a neológusok nevében; 1819. Kazinczy: Ortológus és neológus […]
A magyar nyelv rokonsága A magyar nyelv rokonsága: – hivatalos állás szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágába tartozik – nyelvi családfa: – uráli alapnyelv (Kr.e. 4000-ig) – szamojéd alapnyelv – északi szamojéd: nyenyec, enyec, nganaszan – déli szamojéd: szölkub, szajáni-szamojéd – finnugor alapnyelv (Kr.e. 3000-ig) – ugor alapnyelv – ősmagyar: magyar – ősobi-ugor: vogul, osztják – […]
Nyelvtörténeti korszakok Nyelvtörténeti korszakok: 1. Előmagyar kor – nyelvrokonokkal való együttélés ideje 2. Ősmagyar kor – magyar nyelv külön élete – a magyarság különválásától a honfoglalásig datálják – a végén megjelennek a nyelvemlékek 3. Ómagyar kor – 895-tól (honfoglalás) 1526-ig(mohácsi csata) datálják – nyelvemlékek – szórványemlékek – idegen szövegbe ágyazva megjelennek magyar kifejezések – külföldi szórványemlék – […]