Összes tétel

Magyar nyelv

A mondatok szerkezeti felépítése A mondatok szerkezeti felépítése   Szerkezeti szempontból a beszéd minimális egysége a mondategység. Mondategységnek nevezzük az egyszerű mondatokat, az összetett mondatok minden egyes tagmondatát, valamint a tagolatlan és a hiányos szerkezetű mondatokat is. A mondatot kommunikációs szempontból egyetlen mondategésznek tekintjük. Az egyszerű mondat egyetlen mondategész, amely egyetlen mondategységből áll. Az összetett mondat is egy mondategész, […]
A névmások szerepe a szövegszerkesztésben A névmások szerepe a szövegszerkesztésben   A névmás valódi névszókat (fő-, mellék- vagy számneveket) helyettesítő szófaj. A névmásoknak önmagukban nincs határozott jelentéstartalmuk, a beszédben válnak tartalmas szókká. a visszaható és a kölcsönös névmás: főnévre utalnak, de sajátos jelentéssel a birtokos névmás: nem egyetlen szóra, hanem két szó viszonyára utal: a birtokos és a birtok viszonyára. […]
A nyelv mint jelrendszer A nyelv mint jelrendszer   Fogalma: Valamilyen érzékszervünkkel felfogható jelenség (látható, hallható, tapintható), amelyhez jelentés társul Érzékelhető dolog és jelentés kapcsolata (jelzés = jel + jelentés)   Tágabb értelemben való értelmezése: Természeti jelenségek, tünetek Az emberi viselkedés bizonyos megnyilvánulásai (sápadás, elpirulás, remegés) A beszédet kísérő, nem nyelvi kifejező eszközök Ember által alkotott jelek (KRESZ) A […]
A nyelvemlékek A nyelvemlékek Magyar nyelvemlékek – Az első lejegyzett – és máig fennmaradt – magyar szavak idegen nyelvű szövegekbe ágyazódtak be. A legelső szórványemlékek külföldi művekben maradtak ránk. Közülük az egyik legjelentősebb Bíborbanszületett (VII.) Konstantin bizánci császár 950 körül írt görög nyelvű műve: A birodalom kormányzásáról. Ebben olyan magyar szavak találhatók, mint »Álmos«, »Tarján«, »Tisza«. Vannak […]
A nyelvi jel és jelrendszer A nyelvi jel és jelrendszer. Jel fogalma? A jel valamilyen érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapintható) jelenség, amely egy másik (önmagán túli) jelenségre utal. Jelentését meghatározza, hogy a valóság mely részét, milyen körülmények között, milyen jelrendszerbe illeszkedve képes felidézni. A jelek szerepe mindig általánosító, mert egyszerűbbek, mint a valóság, amelyre vonatkoznak. Jellé csak úgy válhatnak, ha […]
A nyelvtörténet forrásai A nyelvtörténet forrásai, kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek   A nyelvtörténeti kutatók számára legfontosabb és legbiztosabb források az írásos nyelv- emlékek. Ezeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy kézzel írták vagy nyomtatták őket, és aszerint is, hogy milyen nyelvi anyagot tartalmaznak.   A nyelvemléktípusok: szórványemlékek glosszák, szójegyzékek, szótárak kéziratos szövegemlékek nyomtatott szövegemlékek Szórványemlékek: idegen nyelven írt források, melyekben magyar […]
A nyelvújítás jelentősége A nyelvújítás jelentősége, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása   Nyelvújítás fogalma: nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása az adott nyelv életébe – amely az egész országot átfogó nyelvi mozgalommá vált.   Történelmi háttér: XVIII. század vége- XIX. század eleje Magyarország gazdasági fejlődése, társadalmi berendezkedése elmarad az Európaitól A magyarság műveltségben is nagyon elmaradott A műveltség széles […]
A nyelvújítás A nyelvújítás. A mozgalom jelentősége   A magyar nyelv megújításáért folytatott küzdelemben külön helyet foglal el a XIX. század első két évtizedében lezajló Kazinczy-féle nyelvújítási harc. Főbb dokumentumai: 1813. Mondolat – az ortológusok gúnyirata Kazinczy és köre ellen; 1815. Felelet a Mondolatra – Kölcsey és Szemere válasza a neológusok nevében; 1819. Kazinczy: Ortológus és neológus […]
A stílus fogalma A stílus fogalma. Fogalmak magyarázata. (stílus, stílusirányzat, stílusérték, stílusréteg) A stílus = kifejezésmód: eredete: görög eredetű a szó és latin közvetítéssel terjedt el. Jelentései: görög: eszköz, hegyes tárgy vagy oszlop, római: íróeszköz, majd az írás módja, napjainkban: 1, nyelvi kifejezésmód 2, művészetekben: korok, irányzatok, alkotók kifejezésmódja 3, az egyénre jellemző viselkedési mód, modor. A stílus […]
A szóelemek és csoportosításuk A szóelemek, hogyan csoportosíthatjuk őket? (szótő, toldalékok. pl: házasság=ház, házas, házasság) morfémák A szóalak szerkezete (A morfémák – a szóelemek fajtái, szerepük a szóalak elépítésében, a szószerkezetek alkotásában) I. Morféma /szóelem/ néven foglaljuk össze a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységeit: a szavakat és a különféle toldalékokat. A mindennapi szóhasználatban két egymástól különböző jelentésben beszélünk a […]