Összes tétel

Magyar nyelv

A szöveg ismertetőjegyei A szöveg ismertetőjegyei , szerepe a közlésben, szerkezete   A szöveg: a legmagasabb szintű nyelvi egység, amely a teljes közlést tartalmazza. Általában egymással láncszerűen összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egész. Tehát a szöveg a kommunikáció tartalmilag teljes, lezárt egysége.   A szöveg hatóköre szerint: Magán (közvetlen) és nyilvános (társadalmi) nyelvhasználati. A nyilvános nyelvhasználat nagyobb felelősséggel […]
A szövegfonetikai eszközök A szövegfonetikai eszközök Az élőszóban elhangzó szövegek egyik sajátossága az, hogy a zenei kifejezőeszközök is jelentős szerephez jutnak bennük. Ezek a kifejezőeszközök a következők:  hangsúly,  hanglejtés,  szünet,  beszédtempó 1) Hangsúly: a mondat bizonyos szavainak első szótagjára eső erőtöbblet, nyomaték. Jellemzői:  a magyar nyelvben általában a szavak első szótagja a hangsúlyos, […]
A társalgási stílus jellemzői A társalgási stílus jellemzői 1. Társalgás közben laza szerkezetű szövegeket alkotunk. A kapcsolat felvétele fenntartása megszólítással történik. Találkozáskor köszönünk egymásnak napszaknak megfelelően, de használjuk, az üdvözlőm, köszöntöm megszólítást is. 2. Gyakoriak a kérdő, felszólító mondatok. Az élénk társalgásban a beszélők szavukat sokszor egymásba öltik, hiányos szerkezetű mondatokat használnak, ezek azonban teljes közlésértékűek, mivel az előző […]
A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei   A tömegkommunikáció: széles befogadórétegnek szóló, egyirányú és közvetett kommunikációs forma . Cél: hogy minél több információt minél szélesebb réteghez lehessen eljuttatni.   Médiaműfajok: médium (egyes szám), média (többes szám) ~ tömegközlési és tájékoztatási eszközök   Sajtóműfajok: a sajtó a legöregebb médiaműfaj   Rendszerezés: megjelenés rendszeressége (havonta, naponta […]
A tudományos és a publicisztikai stílus jellemzése A tudományos és publicisztikai stílus jellemzése Tudományos stílus: A legjellemzőbb műfajok: tudományos értekezés, esszé, ismeretterjesztő cikk, tanulmány vagy előadás, szakmai vita, hozzászólás. A szakmai, tudományos stílus valamennyi műfajában a valóságnak van leginkább meghatározó szerepe. A szövegformálás minden eszközével a valóságról adott kép pontosságára és egyértelműségére kell törekednünk. Ehhez képest másodlagos a beszélő személye és a […]
A hatáskeltés retorikai alapjai Az elrendezés és a hatáskeltés retorikai alapjai   A hatásos meggyőzésnek nem csak nyelvi tényezői vannak. Arisztotelész szerint a szónok meggyőző ereje lehet logikai (logosz), ez érvekből származik, lehet etikai (ethosz), ami a beszélő személyiségéből sugárzik, és érzelmi (pathosz), mert valamilyen érzelmet a beszéd és a beszélő kivált a hallgatókból. A meggyőző közlésnek határozott célja […]
A kommunikáció nem nyelvi formái Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei: Az emberi kommunikáció több csatorna igénybevételével történik. – verbális kommunikációt, a nyelvvel kifejezhető emberi beszédet és írást jelenti; – a nem verbális kommunikációt, mely magában foglal minden olyan üzenetet, amely analógiás kódok által fejezhető ki. Ide tartozik a gesztus, a mimika, a […]
Az érvelés és cáfolat Az érvelés és cáfolat A közlés szándéka szerint ilyen esetben a szövegek az érvelő-meggyőző szövegfajta körébe tartoznak. A meggyőzés vagy rábeszélés nem más, mint „a partner vagy a hallgató befolyásolása, elmozdítása eredeti gondolataihoz, szándékaihoz, ismereteihez képest”. A meggyőzés tehát azt a szándékot jelöli, hogy „el akarjuk érni a partnerünknél, hogy megértse, elfogadja, jónak tartsa az […]
Az ige és az igenevek szerepe a mondatban Az ige és az igenevek szerepe a mondatban. Igenevek, ige és fajtái: A magyar nyelv szófajai: a nyelvünkben használt szavakat tulajdonságaik alapján szófaji kategóriákba soroljuk. A szavak egy-egy szófajba: jelentésük, mondatbeli szerepük és alaktani sajátosságaik alapján sorolhatók. A szófajok csoportjában megkülönböztetünk névszókat, ami több különböző csoportot tart egybe. Ezek: a főnév, melléknév, számnév és a […]
Az összetett mondatok Az összetett mondatok – Fajtái és ábrázolása Azok a mondatok, amelyek két vagy több tagmondatból állnak, összetett mondatoknak nevezzük.   Az összetett mondat fajai: Az összetett mondat tagmondatai kétféleképpen kapcsolódhatnak egymáshoz: a. két összefüggő tagmondatot egybekapcsolunk. Az ilyen összetett mondat tagmondatai egyenrangúak, egymás mellé vannak rendelve. b. az egyik tagmondatból hiányzó mondatrészt a másik tagmondat […]