Összes tétel

Magyar nyelv

A mondat A mondat  – A mondat egy vagy több szóból álló zárt intonációs (=hanglejtés) szerkezet, a beszéd legkisebb egysége. – szerkezetük szerint lehetnek: – egyszerű – tagolt: lehet alanyi és állítmányi részre bontani – tőmondat: csak alany és állítmány van benne – teljes: mindkettő jelen van – hiányos: az egyik hiányzik – bővített: alany-állítmányon kívül más […]
A nyelv, mint jelrendszer A nyelv, mint jelrendszer A jel: Fogalma: finnugor eredetű szó, alapjelentése nyom A jel mindig valamilyen érzékszerveinkkel felfogható, látható, hallható, tapintható jelenség, amely egy másik, tehát önmagán túli jelenségre utal. Szerkezete: Jeltest: az érzékszervekkel felfogható valóságdarab Jelölt: amire utal a jeltest o A köztük lévő kapcsolat a jelentés Ismertető jegyei: o érzékszerveinkkel felfogható o önmaguknál […]
Az érvelés Az érvelés: – a szónoki stílus jellemző eszköze – Ha az a célunk, hogy elfogadtassuk véleményünket, akkor a másik meggyőzése érdekében érveket használunk, tehát érvelünk. Az érv olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. – szerkezete – 2 tagú: tétel és bizonyíték – 3 tagú: tétel, bizonyíték és összekötő elem – fajtái – meghatározásból […]
Metakommunikáció Metakommunikáció: • a metakommunikáció a nem nyelvi kommunikáció másik elnevezése • Testbeszédnek nevezzük a test által adott nem nyelvi jelzéseket • fajtái: o mimika: A szem, a szemöldök és a száj izmainak segítségével létrejövő arcjáték. Idetartozik a tekintet is.(mosoly, homlokráncolás, felhúzott szemöldök) o gesztusok: A fej, a kéz, a kar mozgása üzeneteket küld a beszélgető […]
Nyelvtörténeti korszakok Nyelvtörténeti korszakok: 1. Előmagyar kor – nyelvrokonokkal való együttélés ideje 2. Ősmagyar kor – magyar nyelv külön élete – a magyarság különválásától a honfoglalásig datálják – a végén megjelennek a nyelvemlékek 3. Ómagyar kor – 895-tól (honfoglalás) 1526-ig(mohácsi csata) datálják – nyelvemlékek – szórványemlékek – idegen szövegbe ágyazva megjelennek magyar kifejezések – külföldi szórványemlék – […]
Társalgási stílusréteg Társalgási stílusréteg: Stílus: a megfogalmazás módja Stílusrétegek: • társalgási stílusréteg • tudományos és ismeretterjesztő stílusréteg • publicisztikai stílusréteg • szónoki stílusréteg/ közéleti szóbeliség • hivatalos stílusréteg/ közéleti írásbeliség • művészi stílus Társalgási stílusréteg: • a mindennapi életben legszélesebb körben használt stílusréteg • szóbeli műfajai: beszélgetés/párbeszéd, elbeszélés • írásbeli műfaj: magánlevél, magánnapló • Szóhasználata: o változatos […]
Hangalak és jelentés Hangalak és jelentés Hangalak és jelentés viszonya szerint a szavak lehetnek: – egyjelentésű (egy hangalakhoz csak egy jelentés tartozik) pl. kecske, pohár – többjelentésű (egy hangalakhoz több jelentés tartozik, a jelentések között kapcsolat van) (általában alapjelentés és mellékjelentés van) pl. zebra, körte, toll – azonos alakú (egy hangalakhoz több jelentés tartozik, a jelentések között nincs […]
Hangtan Hangtan Magánhangzók jellemzése: kiejtés időtartama szerint o rövid o hosszú a nyelv vízszintes irányú mozgása alapján o magas (teniszütő)  e, é, i, í, ü, ű, ö, ő o mély (autó)  a, á, u, ú, o, ó a nyelv függőleges irányú mozgása alapján o felső nyelvállású (süniút)  ü, ű, i, í, u, ú […]
Tömegkommunikáció Tömegkommunikáció   Definíció: Szervezett formákban működtetett társadalmi közlésfolyamat, melynek során valamilyen technikai eszköz (médium) közvetítésével nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg lehet átadni. Tényezői: feladók: újságíró, műsorszerkesztő, kiadók, szerkesztőségek, tulajdonosok befogadó: célközönség a tömegkommunikáció általában egyirányú, közvetett a csatorna lehet elektronikus vagy nyomtatott médium a kód nyelvi, képi, vagy zenei kód üzenet: a feladók […]