Összes tétel

Retorika

Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék A meggyőzés, hitelesség A meggyőzés olyan közlési folyamat, melyben a közlő kitüntetett szerepet kap, hiszen eleve meghatározott hatást akar elérni a befogadóban A hatást illetően sorsdöntő: a befogadó közeg ismerete: elvárásaik, gondolkodásmódjuk, teherbírásuk kisebb közönség jobban honorálja az egyéni stílust, a tömegekre több érzelemmel lehet hatni az a közlő, aki a […]
Érvtípusok, érvelési hibák Érvtípusok, érvelési hibák Az érvelési hiba egy logikus érvben lévő olyan hiba, amely az előfeltevések (premisszák) igazságától függetlenül hiba. Tehát olyan hibákról van szó, melyek az érvelés szerkezetében vannak, és nem a kiindulási előfeltevésekben. Ha az érvelésben ilyen hiba van, akkor érvénytelennek mondják. Ha egy érvelés ilyen hibát tartalmaz, ebből még nem következik az, hogy a premisszák […]
Egy jelenkori szónoki beszéd nyelvi-retorikai eszközei és hatása Kertész Imre: A stockholmi beszéd Egy jelenkori szónoki beszéd nyelvi-retorikai eszközei és hatása Kertész Imre: A stockholmi beszéd HEURÉKA! Mindenekelőtt egy vallomással tartozom, egy, talán különös, de őszinte vallomással. Amióta repülőgépre szálltam, hogy itt, Stockholmban átvegyem az ez évi irodalmi Nobel-díjat, szakadatlanul egy szenvtelen megfigyelő szúrós tekintetét érzem a hátamon; s ebben az ünnepi pillanatban, amely hirtelen a közfigyelem fókuszába […]
Az érvelés beszédhelyzete és eszközei Az érvelés beszédhelyzete és eszközei Az érv olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. Az érvek szerkezetének jellemző vonásai: tétel: valamilyen következtetés megfogalmazása bizonyíték: a tétel előzménye, magyarázata az összekötő elem: “logikai láncszem” az előző kettő között Az érv lehet teljes és rövidített is (ekkor az összekötő elem nincs itt). Az érvek fajtái: meghatározásból […]
A hatáskeltés retorikai alapjai Az elrendezés és a hatáskeltés retorikai alapjai   A hatásos meggyőzésnek nem csak nyelvi tényezői vannak. Arisztotelész szerint a szónok meggyőző ereje lehet logikai (logosz), ez érvekből származik, lehet etikai (ethosz), ami a beszélő személyiségéből sugárzik, és érzelmi (pathosz), mert valamilyen érzelmet a beszéd és a beszélő kivált a hallgatókból. A meggyőző közlésnek határozott célja […]
Az érvelés és cáfolat Az érvelés és cáfolat A közlés szándéka szerint ilyen esetben a szövegek az érvelő-meggyőző szövegfajta körébe tartoznak. A meggyőzés vagy rábeszélés nem más, mint „a partner vagy a hallgató befolyásolása, elmozdítása eredeti gondolataihoz, szándékaihoz, ismereteihez képest”. A meggyőzés tehát azt a szándékot jelöli, hogy „el akarjuk érni a partnerünknél, hogy megértse, elfogadja, jónak tartsa az […]
Az érvelés Az érvelés: – a szónoki stílus jellemző eszköze – Ha az a célunk, hogy elfogadtassuk véleményünket, akkor a másik meggyőzése érdekében érveket használunk, tehát érvelünk. Az érv olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. – szerkezete – 2 tagú: tétel és bizonyíték – 3 tagú: tétel, bizonyíték és összekötő elem – fajtái – meghatározásból […]