A metil-alkohol

A telített, azaz többszörös kötést nem hordozó szénatomhoz kapcsolódó hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületeket alkoholoknak nevezzük. 

A metilcsoportból és hidroxilcsoportból álló vegyületet hagyományosan metil-alkoholnak nevezzük (konstitúciója rövidebben: CH₃-OH). Az alkoholok szisztematikus nevét a megfelelő szénhidrogén nevéből az -ol képzővel képezik, így e vegyület szisztematikus neve: metanol.

Vigyázat! A metanol súlyos méreg, a szervezetbe jutva az idegrendszert károsítja. Igen kis mennyisége (30 mg testsúly-kilogrammonként) is vakságot, majd halált okoz, ezért óvatosan kísérletezzünk vele! 

A metanol színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Halmazállapotából is következik, hogy forráspontja jóval magasabb (+65°C), mint az azonos szénatomszámú metáné, illetve a metanollal közel azonos moláris tömegű etáné (-89°C). Ennek oka, hogy molekulái dipólusosak, és a hidroxilcsoportok révén a molekulák között erős hidrogénkötések is kialakulhatnak.

Ugyancsak a hidrogénkötésre való hajlammal magyarázhatjuk a metanol vízzel való korlátlan elegyedését. Ugyanakkor a molekula apoláris jellegű metilcsoportja lehetővé teszi az apoláris oldószerekkel (pl. benzinnel, benzollal, toluollal stb.) való elegyedést is. Szintén jól oldódik benne az apoláris jód, az oldat színe azonban – a molekula oxigénatomjának torzító hatására – a szénhidrogének esetében megszokott lilától eltérően sárgásbarna, illetve vörösbarna.

A metanol éghető, sőt gyúlékony anyag, tökéletes égésekor szén-dioxiddá és vízzé ég el.

CH₄ + 2O₂ = CO₂ + 2H₂O

A hidroxilcsoport hidrogénjét az erősen redukáló fémek a vízéhez hasonlóan elektronfelvételre kényszeríthetik.

A metil-alkohol nemcsak égetéssel oxidálható. Enyhébb oxidációjahidrogénelvonással, azaz dehidrogénezéssel megy végbe.

A keletkező vegyület egy aldehid, a formaldehid, amely közönséges körülmények között szúrós szagú gáz.

A metanolt ma főként szén-monoxidból és hidrogénből állítják elő, az alapanyagokat