A nyelvtörténet forrásai

A nyelvtörténet forrásai, kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek   A nyelvtörténeti kutatók számára legfontosabb és legbiztosabb források az írásos nyelv- emlékek. Ezeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy kézzel írták vagy nyomtatták őket, és aszerint is, hogy milyen nyelvi anyagot tartalmaznak.   A nyelvemléktípusok: szórványemlékek glosszák, szójegyzékek, szótárak kéziratos szövegemlékek nyomtatott szövegemlékek Szórványemlékek: idegen nyelven írt források, melyekben magyar […]

A nyelvtörténet forrásai, kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek

 

A nyelvtörténeti kutatók számára legfontosabb és legbiztosabb források az írásos nyelv- emlékek. Ezeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy kézzel írták vagy nyomtatták őket, és aszerint is, hogy milyen nyelvi anyagot tartalmaznak.

 

A nyelvemléktípusok:

  • szórványemlékek
  • glosszák, szójegyzékek, szótárak
  • kéziratos szövegemlékek
  • nyomtatott szövegemlékek

Szórványemlékek: idegen nyelven írt források, melyekben magyar szavak csak elszórva jelennek meg. Ezen szavak többsége valamilyen tulajdonnév (személynév vagy földrajzi név), amelyet nem tudtak idegen nyelvre lefordítani.

Glosszák: a szövegek megértését segítő lapszéli vagy sorok közé beírt jegyzet, leggyakrabban latin szövegekben fordult elő.

Szójegyzékek: a szótárak helyett használták és fogalomkörök szerint csoportosították őket. Latin nyelven íródtak és a latin szavak fölé írták a magyar jelentést.

Szövegemlékek: már összefüggő, magyarul írt szövegek. Vannak hosszabbak, rövidebbek, nyomtatottak, kézzel írottak, egyházi és világi témájúak.

 

A) Szórványemlékek: idegen nyelvű (latin, görög) szövegbe ágyazott magyar nyelvű elemek (földrajzi nevek, családnevek főleg).

Külföldi eredetű:

950-951: Bíborban született Konstantinos bizánci császár Hazai eredetű:

1000 k.: A veszprémvölgyi apácák adománylevele (görög nyelvű)

1055: A Tihanyi Apátság alapító levele.( I. András; latin nyelvű szövegben 58 magyar szó- és szókapcsolat; az első magyar mondat: „Fehervaru rea meneh hodu utu rea” =Fehér- várra menő hadi útra.)

1208-1235: Váradi Regestrum – váradi székeskáptalan jegyzőkönyve

1200 k.: Anonymus: Gesta Hungarorum – magyar királyok és nemesek származását írja le

 

B) Szövegemlékek: hosszabb, összefüggő szövegek latin nyelvű kódexekbe ágyazva.

1192-1195: A legelső magyar nyelvű összefüggő szövegemlékünk a Halotti beszéd és Könyörgés 32 soros, a latin nyelvű Pray-kódexben maradt fenn. Szerzője ismeretlen. A beszéd a latin szöveg magyaros átdolgozása. Az összes finnugor nyelv első szöveg- emléke. 1200 k.: Königsbergi töredék és szalagjai – nagy terjedelmű volt, de felszabdalták (a könyv gerincét erősítették vele, a kódex elé tették védőlapnak) – hiányos

1300 k.: Az első magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária siralom (egy latin siratóvers magyar fordítása). Szerzője ismeretlen. Ómagyar nyelven keletkezett.

 

C) Kódexek: Nagy terjedelmű, kézzel írott könyvek.

1372-1400: A legrégibb magyar nyelvű a Jókai-kódex. Assisi