A salétromsav

A nitrogéntartalmú oxosavak közül a legismertebb a salétromsav. Képlete HNO₃. A kénsavhoz hasonlóan, benne a hidrogén oxigénatomon keresztül kapcsolódik a nitrogénatomhoz. Az oxigén által erősen polárissá tett H-O kötés miatt a hidrogén erős hidrogénkötések kialakítására képes.

A salétromsav forráspontja viszonylag magas. Közönséges körülmények között színtelen, a víznél nagyobb sűrűségű folyadék, amely – ugyancsak a hidrogénkötések miatt – vízzel minden arányban elegyíthető.

Figyeld meg a tanárod által – lehetőleg elszívófülkében, de legalábbis nyitott ablaknál – elvégzett kísérletet!

Cseppentsük egy kémcsőben lévő híg salétromsavoldatba vöröskáposzta levét.

Tegyünk egy kémcsőbe rézforgácsot, egy másik kémcsőbe néhány darabka főtt tojásfehérjét, majd mindkettőre öntsünk kevés tömény salétromsavat.

A vöröskáposzta leve megpirosodik. A rézforgács és a salétromsav heves reakcióba lép egymással, vörösbarna gáz és kék színű oldat keletkezik. Ez az oldott barna gáztól eleinte zöldnek látszik. A tojásfehérje megsárgul a salétromsav hatására (esetleg melegíteni is kell a kémcsövet).

A salétromsav erős sav, híg vizes oldatban teljesen disszociál.

A tömény salétromsav – a tömény kénsavhoz hasonlóan – erős oxidálószer. A fémek többségét oxidálja, miközben belőle nitrogén-oxidok keletkeznek.

A nemesfémek közül még az ezüsttel is kémiai reakcióba lép, az arannyal viszont nem. A tömény salétromsavatválasztóvíznek is nevezik, mivel az ezüst-arany ötvözetből kioldja az ezüstöt, s ezáltal a két fém szétválasztható egymástól.

A salétromsav nem szenesíti el a szerves vegyületeket úgy, mint a kénsav. A fehérjékkel azonban