A víz tulajdonságai
(0 szavazat, átlag: 0,00 az 5-ből)Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni.
Loading...Közönséges körülmények között (szobahőmérsékleten és légköri nyomáson) a víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Sűrűsége – a hőmérséklettől függően – 1 g/cm3 körüli érték. Légköri nyomáson mért olvadáspontja és forráspontja a Celsius hőmérsékleti skála 0 és 100-as pontja, vagyis olvadáspontja 0 °C, forráspontja 100 °C. Vizsgáljuk meg a víz és az oxigénnel szomszédos elemek hidrogénvegyületeinek halmazállapotát 25 […]
Közönséges körülmények között (szobahőmérsékleten és légköri nyomáson) a víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék.
Sűrűsége – a hőmérséklettől függően – 1 g/cm3 körüli érték. Légköri nyomáson mért olvadáspontja és forráspontja a Celsius hőmérsékleti skála 0 és 100-as pontja, vagyis olvadáspontja 0 °C, forráspontja 100 °C.
Vizsgáljuk meg a víz és az oxigénnel szomszédos elemek hidrogénvegyületeinek halmazállapotát 25 °C-on és légköri nyomáson! Meglepő eredményre jutunk.
A víznek nemcsak az olvadás- és forráspontjáról állapíthatunk meg különlegességeket.
A víz olvadás- és forráspontja – moláris tömegéhez viszonyítva – szokatlanul magas, ezért közönséges körülmények között folyékony halmazállapotú.
A jég sűrűsége kisebb, mint a vízé, így az olvadása térfogatcsökkenéssel jár. A víz sűrűsége a hőmérséklet emelésével – más anyagokétól eltérően – 0 °C és 4 °C között nő.
A víz kitűnő oldószer.A molekulavegyületek egy részét, de az ionvegyületeket is jól oldja.
A forrásvizek, a különböző ásványvizek kellemes ízét a vízben oldott gázok (szén-dioxid) és ásványi anyagok (különböző sók) adják. A desztillált víz íztelen, élvezhetetlen.
| Az élővilág szempontjából is nagy jelentőségű, hogy a jég kisebb sűrűségű a víznél, illetve hogy nem a 0 °C-os víz sűrűsége a legnagyobb. Télen, amikor a víz lehűl, a 4 °C-nál hidegebb víz felemelkedik, és a tavak, folyók felszínén gyűlik össze. Itt, azaz a felszínen indul meg a fagyás, miközben a természetes vizek alján, a legnagyobb sűrűségű 4 °C-os vízben áttelelhetnek a vízi élőlények. A halak tehát csak akkor kerülnek életveszélybe, ha olyan kemény és tartós hideg áll be, hogy a tó fenékig befagy. Ez nem következhet be könnyen, hiszen a vastag jégréteg hőszigetelőként működik a levegő és a tófenék között. |
|
|
A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges.
tovább olvasom