Az alumínium és a vas kémiai tulajdonságai

Az alumínium vegyületeiben három vegyértékű, a vas – mint a legtöbb mellékcsoportbeli fém – változó vegyértékű elem. Az alumínium és a vas – megfelelő aktiválás vagy katalizátor alkalmazása esetén – heves, exoterm reakciókban egyesül a nemfémeselemek többségével. Ezekben a reakciókban (a kén kivételével) általában a vas is három vegyértékkel szerepel. A képződő alumíniumvegyületek fehérek, a három vegyértékű […]

Az alumínium vegyületeiben három vegyértékű, a vas – mint a legtöbb mellékcsoportbeli fém – változó vegyértékű elem.

Az alumínium és a vas – megfelelő aktiválás vagy katalizátor alkalmazása esetén – heves, exoterm reakciókban egyesül a nemfémeselemek többségével. Ezekben a reakciókban (a kén kivételével) általában a vas is három vegyértékkel szerepel.

A képződő alumíniumvegyületek fehérek, a három vegyértékű vasat tartalmazó vasvegyületek sárgás vagy vörösbarna színűek, a vas(II)-szulfid fekete.

Az alumínium és a vas reakciója nemfémekkel

Híg savoldatok hatására mindkét fém oldódik, miközben színtelen, szagtalan, éghető gáz (hidrogén) fejlődik. A vas ebben a reakcióban két vegyértékű, ezért a keletkező oldat halványzöld színű:

Alumínium és vas reakciója sósavval
Az alumínium és a vas reakciója híg sósav-oldattal

Az alumíniumtárgyak – az előzőekben említett reakciók ellenére – hosszú ideig változatlanok, ellenállnak az időjárás viszontagságainak. A vastárgyakat viszont nedves levegő jelenlétében az oxigén oxidálja, és a fém felületén vörösbarna rozsda képződik, amelyet FeO(OH) képlettel jellemezhetünk. Az oxidáció szétterjed a fém belsejébe is, végül tönkreteszi az egész vastárgyat. A rozsda szivacsos, nem összefüggő oxidrétege nem védi meg a vastárgyakat. Az alumínium esetében a levegő oxigénje által létrehozott vékony, de ellenálló, összefüggő alumínium-oxid-réteg akadályozza meg a tárgy korrózióját.

Forrás: