Az oxigéntartalmú szerves vegyületek fizikai tulajdonságai

Az apoláris szénhidrogének molekulái között csak diszperziós kölcsönhatások alakulhatnak ki, ezért alacsony az olvadás- és forráspontjuk. Az éterek molekulájában lévő oxigénatomot két oldalról veszik közre az apoláris szénhidrogéncsoportok, így a molekulák között a szénhidrogénekhez hasonlóan igen gyenge kölcsönhatás alakulhat ki. Ez az oka, hogy a n-bután és az etil-metil-éter forráspontja közel van egymáshoz. Az oxocsoport erősen polározott. […]

Az apoláris szénhidrogének molekulái között csak diszperziós kölcsönhatások alakulhatnak ki, ezért alacsony az olvadás- és forráspontjuk. Az éterek molekulájában lévő oxigénatomot két oldalról veszik közre az apoláris szénhidrogéncsoportok, így a molekulák között a szénhidrogénekhez hasonlóan igen gyenge kölcsönhatás alakulhat ki. Ez az oka, hogy a n-bután és az etil-metil-éter forráspontja közel van egymáshoz.

Az oxocsoport erősen polározott. A dipólus-dipólus kölcsönhatás miatt az oxovegyületekforráspontja nagyobb, mint a hasonló moláris tömegű étereké. Közülük a láncvégi oxocsoportot hordozó aldehidek forráspontja valamivel alacsonyabb. Az észterek az oxovegyületeknél kisebb forráspontúak, mivel funkciós csoportjuk kevésbé polározott.

Közel azonos moláris tömegű vegyületek forráspontja

Az alkoholokmolekulái között erős hidrogénkötésekalakulhatnak ki (a diszperziós és dipólus-dipólus kölcsönhatások mellett), ezzel magyarázható magas forráspontjuk. A karbonsavakfunkciós csoportjai között kialakuló két hidrogénkötés dimerizációra ad lehetőséget, ezért jóval magasabb a propánsav forráspontja a butanolénál. A dimerizációval van összhangban az is, hogy az ecetsav forráspontja hasonló az n-oktánéhoz, amelynek moláris tömege 114 g/mol, tehát csupán 6 g/mollal kisebb az ecetsav-dimerekénél.

kétértékű alkoholok a hidrogénkötések révén többmolekulás asszociátumokat hoznak létre, ez magyarázza igen magas forráspontjukat. Ugyanez az oka, hogy például a 90 g/mol moláris tömegű, kétértékű oxálsav közönséges körülmények között szilárd halmazállapotú, míg a 92 g/mol moláris tömegű, apoláris molekulákból álló toluol folyadék.

Különböző funkciós csoportú vegyületek fizikai adatai

Egy adott homológ sorban egymást követő vegyületek forráspontja a moláris tömeg növekedésével nő. A növekedés mértéke azonban egyre csökken, többek között azért, mert az apoláris szénhidrogénlánc növekedésével a poláris vagy hidrogénkötésre alkalmas funkciós csoport forráspontnövelő hatása háttérbe szorul. A nagy molekulák esetében a közel azonos moláris tömegű alkánok, éterek, alkoholok, karbonsavak olvadás- és