Az oxigéntartalmú szerves vegyületek fizikai tulajdonságai





Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni.

Az apoláris szénhidrogének molekulái között csak diszperziós kölcsönhatások alakulhatnak ki, ezért alacsony az olvadás- és forráspontjuk. Az éterek molekulájában lévő oxigénatomot két oldalról veszik közre az apoláris szénhidrogéncsoportok, így a molekulák között a szénhidrogénekhez hasonlóan igen gyenge kölcsönhatás alakulhat ki. Ez az oka, hogy a n-bután és az etil-metil-éter forráspontja közel van egymáshoz. Az oxocsoport erősen polározott. […]
Az apoláris szénhidrogének molekulái között csak diszperziós kölcsönhatások alakulhatnak ki, ezért alacsony az olvadás- és forráspontjuk. Az éterek molekulájában lévő oxigénatomot két oldalról veszik közre az apoláris szénhidrogéncsoportok, így a molekulák között a szénhidrogénekhez hasonlóan igen gyenge kölcsönhatás alakulhat ki. Ez az oka, hogy a n-bután és az etil-metil-éter forráspontja közel van egymáshoz.
Az oxocsoport erősen polározott. A dipólus-dipólus kölcsönhatás miatt az oxovegyületekforráspontja nagyobb, mint a hasonló moláris tömegű étereké. Közülük a láncvégi oxocsoportot hordozó aldehidek forráspontja valamivel alacsonyabb. Az észterek az oxovegyületeknél kisebb forráspontúak, mivel funkciós csoportjuk kevésbé polározott.
Az alkoholokmolekulái között erős hidrogénkötésekalakulhatnak ki (a diszperziós és dipólus-dipólus kölcsönhatások mellett), ezzel magyarázható magas forráspontjuk. A karbonsavakfunkciós csoportjai között kialakuló két hidrogénkötés dimerizációra ad lehetőséget, ezért jóval magasabb a propánsav forráspontja a butanolénál. A dimerizációval van összhangban az is, hogy az ecetsav forráspontja hasonló az n-oktánéhoz, amelynek moláris tömege 114 g/mol, tehát csupán 6 g/mollal kisebb az ecetsav-dimerekénél.
A kétértékű alkoholok a hidrogénkötések révén többmolekulás asszociátumokat hoznak létre, ez magyarázza igen magas forráspontjukat. Ugyanez az oka, hogy például a 90 g/mol moláris tömegű, kétértékű oxálsav közönséges körülmények között szilárd halmazállapotú, míg a 92 g/mol moláris tömegű, apoláris molekulákból álló toluol folyadék.
Egy adott homológ sorban egymást követő vegyületek forráspontja a moláris tömeg növekedésével nő. A növekedés mértéke azonban egyre csökken, többek között azért, mert az apoláris szénhidrogénlánc növekedésével a poláris vagy hidrogénkötésre alkalmas funkciós csoport forráspontnövelő hatása háttérbe szorul. A nagy molekulák esetében a közel azonos moláris tömegű alkánok, éterek, alkoholok, karbonsavak olvadás- és
A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges.
tovább olvasom