A fehérjék szerepe és kimutatása

Egyes fehérjék hidrolízise kizárólag aminosavakat eredményez. Az ilyen, ún. egyszerű fehérjéken (proteineken) kívül léteznek olyanok is, amelyek más szerves vagy szervetlen alkotórészt is tartalmaznak. Az összetett fehérjéknek (proteideknek) egyik legismertebb példája a hemoglobin, amely negyedleges szerkezettel is rendelkező fehérje.

A négy polipeptidlánc (globin) mindegyikének közepén egy-egy vasiontartalmú, porfirinvázas hem foglal helyet, amelyhez oxigén kötődhet. Az összetett fehérjék nemfehérje része lehet szénhidrát, nukleinsav vagy valamilyen szervetlen vegyületcsoport is.

Bonyolult szerkezetük miatt egyszerű kimutatási reakciókkal csupán a fehérjék jellemző csoportjait mutathatjuk ki. A biuret-reakcióval a peptidkötések (ibolya szín), a xantoprotein-reakcióval (sárga elszíneződés) az aromás oldalláncú aminosavak jelenlétét igazolhatjuk.

A fehérjék természetes lánckonformációjának megváltozásával megszűnhet a természetes funkciójuk, a fehérjedenaturálódik. Ez a denaturáció gyakran együtt jár a koagulációval is, de a két folyamat egymástól alapvetően különbözik: a denaturáció a működőképesség elvesztését, a koaguláció a kolloid állapot megváltozását, illetve megszűnését jelenti.

Forrás: http://hirmagazin.sulinet.hu/hu