Filozófiai kérdések, műfaji, nyelvi sokszínűség Babits Mihály Levelek Írisz koszorújából című kötetében

Filozófiai kérdések, műfaji, nyelvi sokszínűség Babits Mihály Levelek Írisz koszorújából című kötetében I. BABITS MIHÁLY (1883-1941)   Szekszárdon született 1883. értelmiségi családból. Budapesten szerzett magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet. Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten később Budapesten tanított.   Nyugat első nemzedékének a tagja. Ady mellett Babits a Nyugat legmarkánsabb lírikusa. 1929-től a Nyugat szerkesztője, 1933-tól halálig […]

Filozófiai kérdések, műfaji, nyelvi sokszínűség Babits Mihály Levelek Írisz koszorújából című kötetében

I. BABITS MIHÁLY (1883-1941)

  •   Szekszárdon született 1883. értelmiségi családból. Budapesten szerzett magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet. Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten később Budapesten tanított.
  •   Nyugat első nemzedékének a tagja. Ady mellett Babits a Nyugat legmarkánsabb lírikusa. 1929-től a Nyugat szerkesztője, 1933-tól halálig főszerkesztője XX. sz. legműveltebb írója: eredeti nyelven olvasta csaknem az egész európai irodalmat.
  •  Művelt, több nyelven beszélt: angol, német, olasz, francia, latin és görög. Nyelv-tehetsége tette legkiválóbb műfordítónkká. Lefordította többek közt Dante Isteni színjátékát is.
  •   Főképpen lírai műveket írt, de voltak elbeszélő prózái (A gólyakalifa, Halálfiai) tanulmányai (Az ifjú Vörösmarty, Tanulmány Adyról), fordításai (Dante: Isteni színjáték, Szophoklész: Oidipusz király), érdekelte a filozófia.
  •   poeta doctus volt ~ tudatos; művészetét tudományos alapossággal ismerő költő, aki ihletét meríti műveltségi élményeiből, a mitológiából, történelemből, idegen kultúrákból, és jelképei, utalásai megértéséhez az olvasó műveltsége is szükséges
  •  A Holnap antológiában, majd a Nyugatban jelentek mag versei. A háború alatt pacifista versei miatt elvesztette tanári állását. 1919 januárjában egyetemi tanárrá nevezték ki. Az ellenforradalom győzelme után egyetemi tanszékétől és tanári nyugdíjától megfosztották. Élete vége felé az erkölcsi felháborodás fordította szembe a fasiszta embertelenséggel. Alkotóereje teljében halt meg hosszas szenvedés után gégerákban 1941-ben.

•  Életének 4 nagy szakasza van:

1.     Az indulás évei: több irányzat is hatott rá: az antikvitás, szimbolizmus, impresszionizmus és a szecesszió

2.    Háborúellenesség: erkölcsi és politikai kiállás

3.    20-as évek költészete: azt hangoztatja, hogy egy ilyen világban a költészet, illetve minden művészet felesleges

4.    30-as évek költészete: prófétaköltészet, humanista korszak

• nagymértékben hozzájárult a modern líránk megújításához

• Berzsenyihez hasonlóan ő is példát mutat az antik versformák felhasználásához

• személyiség kitárulkozása

• a versek nagy részének hangulata nosztalgikus

• központi mondanivaló: soha meg nem elégedés

Az induló Babits célkitűzése kettős:

a.)      Filozofikussá, bölcseleti érvényűvé tenni költészetét. Kezdetben filozófusnak is készül. A létezés egésze érdekli.

b.)      Poétikai szempontból Babits túl akar lépni a romantikus énlírán: romantikus énlíra lényege, hogy