Műanyagok

Műanyagok készíthetők makromolekulák átalakításával vagy kis molekulákból polikondenzációs, illetve polimerizációs reakcióval. A természetes alapú műanyagok kiindulási vegyülete valamely természetes eredetű makromolekula, leggyakrabban poliszacharid vagy fehérje. Ezek kémiai átalakításával jutnak a megfelelő tulajdonságú műanyaghoz. Jó példa a természetes alapú műanyagra a gumi, amelyet a kaucsuk térhálósításával alakítanak megfelelő mechanikai tulajdonságú anyaggá. A cellulóz átalakításával különféle műselymeket, lakkot, ragasztót és […]

Műanyagok készíthetők makromolekulák átalakításával vagy kis molekulákból polikondenzációs, illetve polimerizációs reakcióval.

természetes alapú műanyagok kiindulási vegyülete valamely természetes eredetű makromolekula, leggyakrabban poliszacharid vagy fehérje. Ezek kémiai átalakításával jutnak a megfelelő tulajdonságú műanyaghoz. Jó példa a természetes alapú műanyagra a gumi, amelyet a kaucsuk térhálósításával alakítanak megfelelő mechanikai tulajdonságú anyaggá. A cellulóz átalakításával különféle műselymeket, lakkot, ragasztót és füstnélküli lőport állítanak elő. Fehérjéből, a tej kazeinjéből készül a műszaru.

A mesterséges alapú vagy szintetikus műanyagokat kisebb szerves vegyületekből polimerizációs vagy polikondenzációs reakcióval állítják elő. A polimerizációs műanyagok (polietilén, polipropilén, polisztirol, PVC) többsége láncpolimer, vagyis termoplasztikus műanyag. A polimerhez kapcsolódó oldallánc megválasztásával más és más, a felhasználhatóság szempontjából különböző tulajdonságú műanyaghoz jutnak.

polikondenzációs műanyagokegy része termoplasztikus, láncpolimer. Ilyenek a különféle – heteroláncú – poliészter és poliamid típusú műszálak. Előbbiekre a tereftálsavból és a glikolból készülő terilén, az utóbbira a nejlon a példa.

Polimerizációs műanyagok és felhasználásuk
Szénláncúak
Fenoplasztok, pl. bakelit Fenol és formaldehid Elektromos szerelvények (kapcsolók, konnektorok)
Heteroláncúak
Aminoplasztok, pl. karbamidgyanta Karbamid és formaldehid Elektromos szerelvények (kapcsolók, konektorok)
Poliészterek Tereftálsav, glikol Üdítős üveg, műszál
Poliamidok Adipinsav, 1,6-diaminohexán Ellenálló műszál

A műanyagok sokféleképpen csoportosíthatók. Közülük a láncmolekulákból állók melegítéskor fokozatosan megpuhulnak, nincs határozott olvadáspontjuk. Ezek a termoplasztikus műanyagok. A termoreaktív műanyagok melegítéskor nem puhulnak meg, mert térhálós szerkezetük miatt nem mozdulhatnak el az atomok, atomcsoportok. Ezek a vegyületek melegítéskor kezdetben keményebbekké, ridegebbekké válnak, majd tovább melegítve hőbomlást szenvednek.

A sok jó tulajdonság mellett a legnagyobb problémát az elhasználódott műanyagok jelentik. Mesterségesen létrehozott vegyületek, ezért nincsenek a lebontásukra (“biodegradációjukra”) alkalmas lebontó élőlények. A hulladékkéntfelhalmozódó műanyagot veszélyes elégetni, mert égésük közben mérgező gázok (például klór, hidrogén-klorid) szabadulhatnak fel. Az egyik legjobb módszer a hulladék újrahasznosítása, a műanyag reciklizálása, amely során az elhasználódott műanyagot – tisztítás és további átalakítás után – más formában ismét felhasználhatják.

Forrás: http://hirmagazin.sulinet.hu/hu