A nátrium (és a kálium)

Az I.A csoport fémeit alkálifémeknek nevezik. Valamennyien igen reakcióképes elemek, még a vízzel is heves kémiai reakcióba lépnek, s a keletkező oldat erősen lúgos kémhatású (alkalikus).

Tegyünk egy oldalán kilyukasztott kémcsőbe kis darab megtisztított nátrium-, illetve káliumdarabot, majd gyújtsuk meg a fémeket! Figyeljük meg a reakciót és a terméket!

Az alkálifémek puhák, késsel vághatók. Vágási felületük csillogása szinte azonnal megszűnik. A levegő alkotórészeinek (oxigén, nitrogén, vízgőz, szén-dioxid) hatására nagy sebességgel korrodálódnak, ezért petróleum alatt tartják ezeket a fémeket.

A nátrium hevesen reagál a nemfémes elemekkel. Az exoterm reakciót fénykibocsájtás kíséri. A nátrium égésekor a lángjellegzetes, sárga színét a lazán kötött vegyértékelektronok okozzák. A képződő ionvegyületek szilárdak, fehérek.

Az alkálifémek elemi állapotban nem fordulnak elő a természetben.

A nátrium legismertebb ásványa a kősó (NaCl), gyógyvizeinkbenglaubersó(Na₂SO₄), szikes területeken a sziksó vagy más néven szóda (Na₂CO₃ • 10 H₂O) formájában fordul elő. A nátriumion színtelen, így vegyületeinek kristályai is átlátszóak, elporítva fehérek, csak a színes aniont tartalmazó nátriumvegyületek képeznek kivételt. Az alkálifém-vegyületek ionkristályos, vízben általában jól oldódó anyagok.

A nátrium- és a káliumionokbiológiaijelentősége is nagy. Nélkülük nem működne idegrendszerünk, izomzatunk.

Az ipar, a mezőgazdaság és a háztartás is sokféle alkálifém-vegyületet használ föl.

Forrás:http://hirmagazin.sulinet.hu/hu