Sóképződés, közömbösítés

Öntsünk kis főzőpoharakba különböző savanykás folyadékokat: salátalevet, citromlevet, híg sósavat! Cseppentsünk valamilyen indikátort (vöröskáposzta levét, fenolftaleint vagy metilnarancsot) mindegyikhez! Pipettából vagy egy másik főzőpohárból adagoljunk nátrium-hidroxid-oldatot a savoldatokhoz! Közben kevergessük üvegbottal a főzőpohár tartalmát! Figyeljük meg a jelenséget! A lúgoldat adagolásakor kezdetben nem történik változás, legfeljebb a becseppenés helyén változik meg az indikátor színe, amely […]

Öntsünk kis főzőpoharakba különböző savanykás folyadékokat: salátalevet, citromlevet, híg sósavat! Cseppentsünk valamilyen indikátort (vöröskáposzta levét, fenolftaleint vagy metilnarancsot) mindegyikhez! Pipettából vagy egy másik főzőpohárból adagoljunk nátrium-hidroxid-oldatot a savoldatokhoz! Közben kevergessük üvegbottal a főzőpohár tartalmát! Figyeljük meg a jelenséget!

A lúgoldat adagolásakor kezdetben nem történik változás, legfeljebb a becseppenés helyén változik meg az indikátor színe, amely a keverés hatására eltűnik. Egy bizonyos mennyiségű nátrium-hidroxid adagolásakor hirtelen színváltozás következik be.

Ha savas kémhatású oldatba lúgos kémhatású oldatot adagolunk, akkor az oldat savassága egyre csökken. Ennek oka, hogy a lúgosságot okozó hidroxidionok egyesülnek a savasságot okozó hidrogénionokkal. A sósav és a nátrium-hidroxid-oldat esetén ez a következő reakciót jelenti:

Savas és lúgos oldat reakciója

Az oldatban lévő nátrium- és kloridionok nem változnak, a folyamat lényegét leíró ionegyenlet a következőképpen alakul:

Nátrium-hidroxid és sósavoldat reakciójának lényege

Ha éppen úgy adagolunk lúgoldatot a sósavhoz, hogy az összeöntéskor azonos mennyiségű hidrogén- és hidroxidion legyen a rendszerben, akkor semleges kémhatású oldatot kapunk. A folyamatot ezért semlegesítésnek nevezzük. Később tanuljuk majd, hogy ha nátrium-klorid helyett más vegyület keletkezik, akkor annak vizes oldata nem mindig teljesen semleges kémhatású, ezért a semlegesítés helyett általánosabban használt fogalom a közömbösítés.

Közömbösítéssoránasavakésbázisokvizesoldataihatnakegymásra.Teljes közömbösítésrőlakkorbeszélünk,amikorasavésabázisakémiaiegyenletnek megfelelőaránybanlépreakcióba. 

A közömbösítési reakcióban részt vevő anyagok anyagmennyiség-aránya attól függ, hogy hány értékű savról, illetve bázisról van szó. A kalcium-hidroxid például kétértékű bázis, így sósavval a
A kalcium-hidroxid és a kénsav reakciója

egyenlet alapján 1 : 2 anyagmennyiség-arányban, a kétértékű