Széchenyi István reformprogramja

Széchenyi István reformprogramja Előzmények A 19. század elejére a feudális gazdasági-politikai berendezkedés válságba került Magyarországon. A politikai életben hangadó középnemesség nem tudja pénzhiány miatt korszerűsíteni birtokait. Közülük egyre többen felismerik, hogy szükség van a feudális kötöttségek felszámolására. Megjelennek a liberalizmus és a nacionalizmus eszméi, az alkotmányos állam megteremtésének az igénye. A magyar polgárság gyenge, kis […]

Széchenyi István reformprogramja

Előzmények

A 19. század elejére a feudális gazdasági-politikai berendezkedés válságba került Magyarországon. A politikai életben hangadó középnemesség nem tudja pénzhiány miatt korszerűsíteni birtokait. Közülük egyre többen felismerik, hogy szükség van a feudális kötöttségek felszámolására. Megjelennek a liberalizmus és a nacionalizmus eszméi, az alkotmányos állam megteremtésének az igénye. A magyar polgárság gyenge, kis létszámú, és többségében idegen 8német) származású, így a birtokos középnemességből kerülnek ki a reformerek vezetői.

Magyarország ebben az időszakban a Habsburg Birodalom része, 1835-ig I Ferenc, majd a korlátozott képességekkel rendelkező V. Ferdinánd az uralkodó, helyette Metternich herceg az ügyek tényleges irányítója. A bécsi udvar elzárkózik a reformoktól, fél a birodalom szétesésétől.

Széchenyi István élete

1791-ben született főnemesi családban. Édesapja Széchenyi Ferenc, nevéhez köthető a Nemzeti Múzeum alapítása. Katonatiszti pályára lép, majd a napóleoni háborúk után kilép a hadseregből. Utazásokat tesz Nyugat–Európába és Török birodalomba, felismeri Magyarország elmaradottságát.

Politikai pályafutását az 1825-27-es országgyű lésen kezdi, ahol birtokainak egy évi jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudományos Akadémia felállítására, ennek következtében meg is kezdheti munkáját.

1830-ban kiadja Hitel című művét, ebben foglalja össze reformprogramját, ettől az időponttól számítjuk a reformkor kezdetét.

Széchenyi reformprogramja

Felismeri, hogy a magyar nemességnek pénzügyi hitelt kell biztosítani, hogy korszerűsíteni tudja a gazdálkodását. Hitelhez viszont nem juthattak, mert az ősiség törvénye miatt nem lehetett a nemesi birtokot elvenni, elárverezni, így viszont senki nem adott hitelt, mert nem lehetett a birtok fedezet.

-Ezért szükségesnek tartotta az ősiség törvényének az eltörlését, a feudális tulajdon polgári tulajdonná alakítását.

-Biztosítani kell, hogy ne csak a nemesek birtokolhassanak földet, hanem bárki, aki meg tudja venni. A törvény előtt is egyenlőnek kell lenni az embereknek, nem lehet a nemeseknek több joga.

-meg kell valósítani a közteherviselést, a nemességnek is részt kell vállalni az ország kiadásaiból, adóznia kell ennek a rétegnek is.

-fejleszteni kell a közlekedést, mert csak akkor fejlődik a gazdaság, ha szállítani lehet az árukat.

A céheket, monopóliumokat fel kell számolni, mert