A szóelemek és csoportosításuk

A szóelemek, hogyan csoportosíthatjuk őket? (szótő, toldalékok. pl: házasság=ház, házas, házasság) morfémák A szóalak szerkezete (A morfémák – a szóelemek fajtái, szerepük a szóalak elépítésében, a szószerkezetek alkotásában) I. Morféma /szóelem/ néven foglaljuk össze a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységeit: a szavakat és a különféle toldalékokat. A mindennapi szóhasználatban két egymástól különböző jelentésben beszélünk a […]

A szóelemek, hogyan csoportosíthatjuk őket? (szótő, toldalékok. pl: házasság=ház, házas,
házasság)

morfémák
A szóalak szerkezete (A morfémák – a szóelemek fajtái, szerepük a szóalak elépítésében, a
szószerkezetek alkotásában)

I.
Morféma /szóelem/ néven foglaljuk össze a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységeit:
a szavakat és a különféle toldalékokat. A mindennapi szóhasználatban két egymástól különböző
jelentésben beszélünk a szóról.

 

Morfémák csoportosítása alaki önállóságuk szerint:

1. szabad morfémák:
A morféma kapcsolatok első helyén rendszerint a szótani szó áll, melyet a teljes
szóalak kiindulópontjaként szótőnek nevezünk. A szótövek nagy többsége önállóan,
más szóelemktől függetlenül is előfordulnak, éppen ezért szabad morfémának nevezzük
őket.

2. félszabad morfémák:
Vannak olyan szavak, amelyek önállóan nem fordulnak elő, csak más szó együtt. pl. a
névutók ,a névelők és – részben – az igekötők.
Ezeket alaki viselkedésük szerint félszabad morfémáknak, másként inkább szerepükre
figyelve: álszóknak /viszonyítóknak/ nevezzük.

3. kötött morfémák:
A morfémák 3. csoportját a toldalékok alkotják, ezek csak szótövekhez
kapcsolódva fordulnak elő, ezért nevezzük őket kötött morfémáknak. Általában a szótő
után járulnak.

 

A toldalékokat sorrendi helyük, kapcsolódási képességük és szerepük szerint 3 nagy
csoportba oszthajuk:

1. képzők:A toldalékok első helyén közvetlenül a szótő után a képzők állnak, gyakran a szó szótári
alakjának részeként. Pl: levegő-zött, levegőz-nek.

2. jelek:A jelek a rag előtt helyezkednek el, egynél több is járulhat a tőhöz, de utánuk
csak ragok következhetnek. Nem hozhatnak létre új szótári szót, nem változtatják meg
a mondatbeli szerepét sem, de egy-egy nyelvtani jelentés mozzanattal gazdagítják a
szóban kifejezett jelentés tartalmat.

3. ragok:
A ragok a szóalak záró morfémái, ebből következik az a jellemző tulajdonság,
hogy nem követheti őket más morféma. Pl: város, város-ban, város-t, a város-nak.