Vízkeménység és vízlágyítás
(0 szavazat, átlag: 0,00 az 5-ből)Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni.
Loading...A természetes édesvizek közül nem mindegyiket lehet közvetlenül mindenre felhasználni. Általában nem gondolkodunk azon, hogy miért nem habzik úgy a szappan egy karszthegységbeli üdülő fürdőszobájában, mint egy budapesti csapból folyó vízben. E különbségnek ugyanaz az oka, amiért: nem habzik a szappan, ha krétás kezünket akarjuk megmosni, nem szabad az autók hűtőrendszerébe csapvizet önteni, gyorsan tönkremegy […]
A természetes édesvizek közül nem mindegyiket lehet közvetlenül mindenre felhasználni. Általában nem gondolkodunk azon, hogy miért nem habzik úgy a szappan egy karszthegységbeli üdülő fürdőszobájában, mint egy budapesti csapból folyó vízben. E különbségnek ugyanaz az oka, amiért:
- nem habzik a szappan, ha krétás kezünket akarjuk megmosni,
- nem szabad az autók hűtőrendszerébe csapvizet önteni,
- gyorsan tönkremegy a mosógép, ha nem teszünk megfelelő – vízkő elleni – adalékot a mosóvízbe,
- szilárd bevonat, úgynevezett vízkő válik ki a teáskanna használata közben.
Azokat a vizeket, amelyekben nem habzik a szappan, amelyekben a bab, a borsó főzéskor nem puhul meg, keményvízneknevezzük. A lágyvizekben jól habzik a szappan, a teáskannában nem csapódik ki vízkő, illetve sokkal többször kell vizet forralni benne, hogy látható mennyiségű vízkő váljék ki. Ezt a különbséget az oldatban lévő két alkáliföldfém-ion, a kalcium- és a magnéziumion okozza. A kalcium és magnéziumionok reakcióba lépnek a szappan anionjaival, és vízben oldhatatlan anyagként kicsapódnak a vízből. A babban, a borsóban is oldhatatlan kalcium-, illetve magnéziumvegyületek csapódnak ki csakúgy, mint a víz forralásakor a teáskannában vagy a mosógépben.
A vízkeménységet a vízben oldott állapotban lévő Ca2+ és Mg2+ ionok, vagyis az oldott kalcium- és magnéziumsók okozzák.
A vízből forralás hatására nem az összes kalcium- és magnéziumion csapódik ki. Ennek mennyisége attól függ, hogy mennyi hidrogén-karbonát-ion van az oldatban:
A vízkő nem más, mint kalcium-, illetve magnézium-karbonát. A lejátszódó kémiai reakció a cseppkőképződés felgyorsított folyamata.
A kalcium- és magnéziumionok mellett a vízben nem csak hidrogén-karbonát-ionok lehetnek. A kalcium- és magnézium-szulfát, illetve -klorid forraláskor nem csapódik ki. Ezek a sók okozzák a vizek úgynevezett állandó keménységét.
A víz változó keménységét a forralással kicsapható Ca(HCO3)2és Mg(HCO3)2, az állandókeménységet a többi oldott kalcium- és magnéziumsó okozza.
A vízkeménység mértékét ún. keménységi fokokban adják meg.
A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges.
tovább olvasom